Kérdőív: eredményhirdetés

Vége lett a közvéleménykutatásnak. A félidő óta új válaszok nem születtek: milyen jó, hogy csak a felét elemeztem az akkori eredménynek. Ez itt olvashatjátok. Tehát tovább elemzem az adatokat, most más szemszögből nézve:

1. A közösségi portálokon a galériát és az üzenőfalat használják a legkevesebben. Az előbbin nem csodálkozom: a mai világban egy nem megfelelő kép inkább ront az imázsunkon, és több kellemetlenséggel jár, mint haszonnal. De erről már mindenki tud, hiszen a hiradókban is említették, hogy unalmukban a HR asszisztensek előszeretettel nézegetik a pályázók IWIW profilját (aki olvasta kifakadásom álláskeresés ügyében, azok sejtik, hogy mit mondanék a HR asszisztenseknek, hogy mit csináljanak inkább unatkozás helyett). Az üzenőfal használatának mellőzése viszont furcsa, de ez nálam ugyanolyan értékű, mint a sokak számára SPAM hatású szeretetlevelek küldése. Tudjátok, amik Powerpoint vicces vagy szeretetüzeneteket tartalmaznak.

2. A blogok/fórumok/honlapok közül a legkevesebben életmód/tanácsadó, szakmai oldalt, warezt és felnőtt tartalom (értsd szexoldalakat) olvasnak. Minden tiszteletem annak a három személynek, akik be merték vallani, hogy ők bizony szexoldalakat is néznek. Erről csak az a vicces dalocska jut eszembe: "Internet is for porn", csak nem mindenki vallja be, hogy ilyet is néz. Ugyanez igaz a warezre is, azaz az illegálisan megszerezhető tartalmakra (filmek, zenék, játékok, stb.) A szakmai oldal népszerűtlensége viszont számomra is meglepő: én szakmai oldalnak nevezem azokat, amik az adott ember szakmájába illő oldalakat jelöli - pl. egy marketinges számára marketingről szóló oldalak. Pedig a tanulás még ilyen esetben is hasznosnak kéne lennie, de gondolom, az emberek többségének nem az a hobbija, mint a munkája. A népszerűségi lista közepén pedig a híroldalak és a számítógépes játékok állnak. Természetesen megint vannak Egyebek is, amik ugyebár ismét nem lettek megnevezve...

3. Említettem a top chatprogramokat, amik most számítanak gyakorian használva. Viszont nem említettem az egyáltalán nem használtakat, azaz azokat, amikre SENKI SEM szavazott. Az ICQ a régi idők hihetetlenül sikeres chatprogramja volt. Akkoriban, amikor az MSN kezdett el tért hódítani, sokan kerestek köztes chatprogramokat annak kiküszöbölésére, hogy az ICQ címe is, és az MSN-je is használható legyen. Úgy tűnik, ennek is vége, már csak az MSN/Windows Live és a Skype között van ilyen harc. A mIRC, mely az ősi chatszobák kliense volt régen, ugyanúgy nem használatos ma már, mint a chat-honlapba beépített kliens sem. Kezdem tényleg azt hinni, hogy leáldozóban vannak a CHAT.HU és a GYALOGLO.HU oldalaknak, bár én se néztem az utóbbi években feléjük...

4. Haladjunk itt is visszafelé. A Second Life-hoz hasonló metaverzumok közül a Moove, a Novoking, a HiPiHi, a There.com, a Kaneva és a Twinity azok, amelyek a legkevésbé érdekli az embereket. Pedig a There.com, a Kaneva és a Twinity a nagy riválisai a Second Life-nak, csakhát aki megismeri a Second Life-ot, az óhatatlanul is összehasonlítaná ezekkel a programokkal, és első próbálkozások után vissza is fordul rögtön. Vannak ezenkívül a kakukktojás-metaverzumok is, így az Entropia és az Afterworld. Ezek azért kakukktojások, mert más a jellegük ezeknek a játékoknak, itt egy működő közösségek kialakítása és azok vetélkedése a cél egy közös ellenfél ellen, mintkét helyen a cél a túlélés, és csak mellékesen lehet keresni is vele, mert a játék valutája visszaváltható valós pénzre... Nos ezek is leszerepeltek, az Entropia ráadásul csúnyábban is, mint az Afterworld.

Az eredményeket egy hétig még lehet olvasni jobb oldalt, de utána leveszem róla. Később is lesznek majd szavazások, de majd, idővel...

Köszönöm a válaszokat.

KISS: új album jön...

Úgy tűnik, ha már Ace Frehley jön ki egy új albumra abszolút image-váltásban, akkor le ne maradjom már a KISS sem. Legutóbb a legjobb számaikat újrahangszerelve, az Ace helyett felvett Tommy Thayerrel adták ki, de most jönnek egy új albummal.

A KISS Sonic Boom-ot úgy reklámozzák, hogy "nem balladák, nem lassú nóták, semmi töltelék zene". Remélem is. Az első számot már ki is lökték az internetre Modern Day Delilah címmel. Süvi mester szerint úgy tűnik, az album olyan lesz, mint a Psycho Circus... Én meg remélem, hogy végre valami újat is hallunk tőlük, és jót.

Most Madonna viszi a prímet...

A világ már csak ilyen. Történik egy koncert, addig senki sem kutat-keres utána, de amikor már minden esemény lezajlott, akkor jönnek a keresések és találatok, hogy vajon mi történhetett. Ez van Madonna esetében is, többen is rábukkantak az eljövendő Madonna koncertről írt cikkemre, addig nem nagyon nézték meg.
Hogy mi történt? Nos, Madonna most nem hozta szégyenbe a magyar rajongókat, csak nagy volt felhajtás akörül, hogy végülis hol lesz a koncert. Úgy tűnik, a popdíva csakis botrányok árán tud bármit is hozni - ha már beszélnek róla, akkor az jó neki, akár rossz, akár jó.

Összefoglalásul: Tavaly volt egy szégyenletes album, talán nem kellett volna Timbaland-dal és Timberlake-kel összefogni. Nem lett volna egyszerűbb egy saját produkció és meghívni Timberlake-t, ha már annyira akartak egy közös számot (az album egyetlen normális dala egyébként)? Ezt követte a koncertturné, aminek a bécsi állomását mind a mai napig emlegetik a magyar rajongók. Madonna menedzsmentje ugyanis meg volt győződve arról, hogy nem érdemes Magyarországra vinni a produkciót, mert nem fog fogyni annyi jegy. Igenám, de Bécsbe a magyarok kiutaznak és megveszik a jegyet ottani árakon? Valahogy ellentmondásos az egész. Ráadásul egy félbehagyott koncertet produkálni...

Az új koncertturné meg lett hosszabbítva, de mi a francot csináljanak egy olyan produkcióval, ami valahogy nyomába se ér az előző koncertturnéval. Nem mennyiségben... minőségben! Hát nyomjuk tele érdekes eseményekkel és botrányokkal, csak azért, hogy a koncertről beszéljenek! Kezdjük mindjárt a Michael Jackson produkcióval. Aztán kapóra jött egy koncert előtt egy baleset. Ezek mind úgymond semleges hírek, de ingyen reklámnak tűnik, és a hírcsatornáknak ez kell!
Kell egy jó kis botrány: hol legyen a koncert! A lovastanyán a gondozók elégedetlenkednek, mert a koncert zavarni fogja a lovakat. Akkor irány a Puskás, ott meg az MLSZ tiltakozik, hogy akkor meg a rajongók szét fogják taposni a gyepet, és így nem fognak tudni felkészülni a világbajnoki selejtezőre. Ez utóbbi úgy felháborította a zenészeket, de lényegtelen... mindenki a Madonna koncertjéről kezdett el beszélni. Megjegyzem, hogyha a koncert a Népstadionban lett volna megtartva, és rá egy hétre a Loki ugyanúgy megnyeri a meccset, és bejut a BL felső táblájába, akkor az MLSZ elnöke nyakát behúzva kérhetett volna bocsánatot Madonna rajongóitól... de nem tett volna, mert addigra már nem is lett volna hírértéke a dolognak.
Botrányokból és hírekből még mindig hallani. Valahol a Madonna koncert éppen akkor lenne, amikor Keresztelő Szent János ünnepe lenne. Romániában meg kifütyülték az énekesnőt, mert szinpadon nehezményezte, hogyan bánnak a romákkal Kelet Európában. Ja, és nem Bécsben töltötte az időt, hanem titokban Budapesten egy dunaparti hotelben...

Mi történt a koncerten? Lássuk csak a hírmorzsákat (hálistennek nem voltam kint): volt Paul Oakenfold, feltüzelte a közönséget, táncra pezsdítette. Aztán másfél órán keresztül építették MÉG a szinpadot, és csak aztán jött Madonna. Az utolsó pár számot már zuhogó esőben énekelte vagy tátogta és táncolták végig - de becsülettel. Mindenki ráadásszámot várt, de GAME OVER... vége lett. Szóval Madonnának el kellett volna játszani azt, hogy elbúcsúzik majd visszatért - nem ő nem! Mindegy. Valaki, aki még nem látott Madonna koncertet, azt mondta: ez rohadt jó volt. Egy másik ember, aki meg már látott Madonna koncertet, az meg azt mondta: hát ez valami pocsék volt.

Mit mondhatnék még? GAME OVER!

Szerepjátékokról Second Lifeban

Korábban már pedzegettem, de a Second Life az egyik legalkalmasabb platform szerepjátékok számára. Miközben asztali körülmények között egyes harci jeleneteket próbálunk modellezni, próbáljuk kitalálni, ki hány méterre van, addig a Second Life scriptnyelve segítségével mindezt automatikusan ki is számíthatjuk. Az SL-ben ugyanis lehet lövöldözni is (ezt korábban, paintball szervezésekor használtuk is), lehet kardokkal harcolni is. Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy komplett terepet lehet létrehozni, a játékosok meg saját (vagy vásárolt) ruhában jelenhetnek meg, akkor egészen jó kis Live RPG hangulat hozható ki az egészből. Van is egy olyan érzésem, hogy Lindenék eredetileg RPG játékot akartak létrehozni a Second Lifeból, csakhogy a dolog a scriptnyelven úgymond elcsúszott.
A scriptnyelv ugyanis nem alkalmas arra, hogy szerepjátékos rendszert lehessen felállítani benne, de a lehetőség adott. Főleg, hogy az inworld eszközök képesek PHP-MySQL honlapokkal kommunikálni. Tehát ha valaki készíteni akar egy rendszert, akkor a következőket kell csinálnia:
- Rendszer kitalálása papíron. Ha már van rendszer (pl. egy AD&D szabálykönyv), akkor azt kell kitalálnia, hogyan működhet SL-ben. Ha nincs, akkor készít egy nem túl bonyolult rendszert.
- Csakis a rendszerben működő fegyverek, varázstárgyak eltervezése, készítése, leprogramozása. Kell egy HUD is, ami tulajdonképpen a karakterlap SL-beli megfelelője.
- MySQL adatbázis létrehozása, regisztrálás megoldása a HUD viselésével, olyan PHP rutinok készítése, mely az adatbázist megváltoztatják.
Most ez bonyolultnak hangzik, de méginkább az lesz, ha közben kisérleteztek a megvalósításával. Nem pofonegyszerű, mert létre kell hozni egy weboldalt, hozzávaló adatbázist el kell tervezni, PHP rutinokat, aztán elkezdeni készíteni az SL-beli objektumokat is. De megoldható: a játékosnak nem kell semmi másra figyelnie, csak arra, hogy élje túl. Vége lesz annak az időszaknak, amikor szabályokkal és számítgatásokkal egy harc elhúzódik órákig - itt villámgyors lesz minden!
Mindez csakis a rendszer volt, mert a neheze még csak most jön. Emlékszem, annakidején volt egy tábor, ahol a játék rendszerét egy számháború jellegű játék alkotta. Klánokra osztották a csapatokat, kiadtak egy feladatot, és az a klán nyert, aki ezt a feladatot megoldotta. Mindenki azt hitte, hogy a lényeg a számháború. Természetesen egyből ezzel kezdtek el foglalkozni, a fél tábor ki is halt, de aztán jöttek rá, hogy ezzel senki se fog nyerni, mert a klánjuk feladata azzal nem oldódik meg, ha minden klán kihal. El is kezdték a feladatot megoldani, és az NPC-kkel társalogni, és beljebb és beljebb jutni a megoldás felé. Félig kihalt társasággal ez így nem is volt könnyű :)
Ezzel azt akartam mondani, hogy rendben van, hogy készen van egy rendszer - nagy nehéz munkák árán - de ettől még nem RPG az RPG. Ha vannak célok, ha vannak feladatok, ha vannak NPC-k (vagy maguk a játékosoknak vannak információik és szerepeik a történetben, így egyben játékosok is és nem játékosok is egyben), akkor nem fog céltalan lövöldözésbe és gyilkolászásba fulladni a játék, hanem kialakul maga a nagybetűs SZEREPJÁTÉK.

Állás után kutatva

Komolyan mondom, ha le fogok diplomázni, akkor a "Sikertelen álláskeresési próbálkozások a válság idején" lesz a diplomamunkám címe...
Igen, most borult a bili. Eddig gondoltam azt, hogy nem fogom kiteregetni a magánéletem egy porcikáit se ide a blogba, nem fogok nyavalyogni, hogy miért nem sikerül végre valahára szép mederbe terelni az életemet. De ha egyszer megteszem, akkor talán fogok újabb és újabb ötleteket kapni, mit hogyan kellene csinálnom.

Válság van... Magánéleti válság...

A munkanélküliségi ráta úgy tűnik, az egekbe szökött. Ha a Munkaügyi Központnál akarok érdeklődni, akkor elhajtanak, hogy nincs-nem is volt-ott van a faliújságon. Már a számítógépük se működik az adatbázisukkal. Rengeteg a munkanélkülire jelentkező, fél 9-es nyitásnál már fél 8-kor rengetegen állnak sorba... Nekem már az is lejárt, most már koldulhatok szociális segélyért, amit szociális vagy társadalmi munkáért cserébe kapok - és nevetségesen aprópénzt.

Professional és a többi... A válság ezt is kikezdi. Ok, vannak hirdető állásközvetítők (többségében munkaerőközvetítők), vannak hirdetések, de mivel annyira ismert már ez az oldal, hogy többszázan jelentkeznek a hirdetésekre. Én úgy tapasztaltam, hogyha már nem jön a telefon az egyik jelentkezésemre aznap vagy másnap, akkor el is felejthetem az egészet. Még arra se hajlandók már, hogy körlevelet írjanak a "nem megfelelt, kívánunk további sok siker álláskereséséhez" ügyében a jelentkezőknek.
Ezt akkor tapasztaltam meg, amikor az egyikkel hetente váltottam telefonbeszélgetést, hogy van-e valami új állás. A válasz vagy nem, vagy ha igen, akkor küldjem el az önéletrajzomat, és akkor belekerülök a pályázók közé. Viszont amikor már eltelik egy jó kis idő, keresésemkor a telefonját nem veszi fel, később kikapcsolja. Csak a központi számon tudom meg, hogy amire pályáztam, már régen lejárt. Elbasztam egy csomó pénzt erre a ****, és még arra se hajlandó, hogy válaszoljon!

A Professional hírdetései is nevetségesek. Látszik, hogy nincs egyensúlyban a munkaerőpiac. Olyan követelményekkel állnak elő, ami egyszerűen teljesíthetetlen, vagy olyan ember már dolgozik! Olyan egyszerű állásokra is, mint pl. eladó, pénztáros, árufeltöltő, amiket mind-mind betanítottan is lehetne végezni, olyan feltételt támasztanak, hogy egy megszoruló senki, mint ÉN, nem is jelentkezhet rá, mert nem akarják betanítani az embereket.
A legnagyobb vicc az ügyfélszolgálati/követeléskezelő/telefonálós operátorok álláshírdetése. Már kínos, ahogyan vergődnek az emberekért, ahogyan újra és újra meghírdetik ugyanazt az állást, de istennek se veszik lejjebb az orrukat, és aki már egyszer nem felelt meg náluk, azzal továbbra se állnak szóba.
Baromira élvezem, amikor egyre és egyre feljebb mennek a számok, hogy hány év gyakorlatot követelnek (pályakezdő/átképzettek diszkriminálva), amikor már az se elegendő, hogy társalogni tudjanak angolul (FOLYÉKONYAN, csak folyékonyan!), és amikor egy csicskamunkára, amit korábban egy diák is elvégzett félpénzért, már felsőfokú diplomát követelnek. Korábban meg azzal diszkrimináltak, hogy túlképzett vagyok az álláshoz, most meg már nem felelek meg, mert nincs elég gyakorlatom. A fene se érti...
Nem is beszélve arról a nevetséges tényről, hogy lassan már az irodai munkát 4-6 órában is el lehet végezni - a hirdetések szerint. Kínos, amikor valamelyik elárulja magát, hogy ezt bejelentetten kell érteni. Mi is van azzal a "szorítsuk vissza a feketemunkát" szöveggel???

Az önéletrajzom egyszerű. Sok HR-es megdicsérte már, akikkel eddig beszélgettem. Van róla mit kérdezni, van róla mit válaszolni - mert sajnos sok minden nem egyértelmű benne. Kipróbálom már csak úgy viccből, hogy mit szólnának hozzá, mennyi mindenféle feladatot láttam el az egyik és a másik munkahelyemen, amit BELE MEREK ÍRNI a szakmai önéletrajzomba. Szerintem el se olvasnák...

Eddig még az expressz volt a legnormálisabb, bár ott olyan állást is meghirdetnek, amit más oldalon szégyen lenne kirakni is. Sokkal több ott a szemét állás, mint az ember gondolná... A Munkaügyi Központ honlapján is nagyon normális állásokat lehet találni. Csak nagyon keveset, és természetesen oda is rengetegen szoktak jelentkezni.

Személyes álláskeresésben eddig se nagyon hittem, az tényleg akkor működik a leginkább, ha kisebb munkahelyeken vagy ha van ismeretsége az embernek.

Hát röviden ennyi volt a kifakadásom. Ordítani tudnék fájdalmamban...

Texas Hold'em Poker Facebook-on és Iwiw-en

Aki figyelte a Tumblr oldalamat, az észrevette, hogy kutatni kezdtem olyan honlapok után, ahol meg lehet ismerkedni a póker-szabályok után. Mert ugyan az 5 lapos pókert ismerem, de ezt a texas-i változatot nem annyira. Pedig a szabályok egyszerűek...
Magyar nyelvű oldalt kerestem, ahol egyértelműen és pofonegyszerűen kiderülnek a szabályok. Találtam is egyet, Pókerszabályok a címe. Nem valami agyondizájnolt, az tény, de sokkal egyszerűbben magyarázzal el az erősségi szinteket, mint egy amerikai oldal. Az amerikaiak ugyanis még azzal is variálják, hogy melyik a legnagyobb lapod, amelyik nincs benne a kombinációban, és így tovább.
Amikor elkezdődik a játék, kapsz az osztótól két lapot, és az osztótól balra ülő két embernek kötelező tétet raknia. Utána vagy tartod, vagy emeled a tétet vagy bedobod, vagy ha még senki sem rakott le tétet, akkor passzolsz. Az ALL IN (legendás mondat Gyuri bácsitól) az, hogy minden pénzedet felrakod!
Miután már mindenki tartotta a tétet, aki bent maradt, jön az első három közösen felhasználható lap. Ezután ismét tétek jönnek, ha az lezárult, akkor jön a negyedik lap, tétek lerakása után pedig az ötödik lap. Ekkor jön az utolsó tét, és végül a megmutatás.
A lényeg, hogy a kezedben tartott lapokból és a lenti 5 lapból össze kell hoznod egy olyan 5 lapos csomagot, amiben a te kombinációd a legerősebb. Ha csak egyvalakinek van kombinációja, akkor az a játékos viszi az összes pénzt. Ha több embernek van kombinációja, akkor a legerősebb viszi a pénzt. Ha viszont senkinek sincs kombinációja, akkor is a nálad lévő legerősebb lappal el lehet vinni az összeget. Ha ugyanolyan kombinációtok van, akkor a kombinációkban szereplő legerősebb lap a szempont.
A kombinációk sorrendje egyszerű, csak én néha felcserélem: egy pár, két pár, drill (három egyforma), sor/straight (pl. 3,4,5,6,7 szín nem számít), szín/flush (minden lap ugyanolyan színű), full (három egyforma és egy pár), póker (négy egyforma), színsor/straight flush (azaz a szín egyforma, és sorozat) és végül a royal flush (azaz 10,J,Q,K,A és azonos színben!!!).

Ugyebár én nem vagyok híve az ilyen honlapoknak, mert hát lehet nagyokat bukni rajta. De TÉT nélkül imádok játszani - de istennek se akarom sehol sem megadni a bankkártyaszámomat. Szerencsére van pókerasztal a Facebook-on is és az Iwiw-en is. Facebooknál érdemes a szabályokat böngészgetni, mert a kifejezések angolul szerepelnek, míg az Iwiw-en mindez magyarosítva van. Nekem a Facebook alkalmazása jobban tetszik, valahogyan dizájnosabb. A különbség is annyi a kettőben, hogy Facebooknál szobát kell keresned, Iwiwnél személyt, aki pókerasztalt nyitott. Az előbbinél kereshetsz erősség szerinti szobákat (a newbie itt is newbie), míg az utóbbinál nem tudhatod, mennyire erős játékosok ülnek ott. A Facebooknál le kell ülnöd a székre, meg kell venned a székedet - azaz ennyi pénzt költhetsz maximum ott.

Ha már tagjai vagyunk valamelyik közösségi honlapnak, érdemes gyakorlásként, vagy pusztán tétnélküli játékként kipróbálni ezeket az alkalmazásokat. Taktikaként annyi mondanék, hogy az első két lapnál ha van nálad nagy lap, akkor érdemes kockáztatni egy kicsit. Ha pedig mindkettő ugyanaz, akkor méginkább érdemes, mert a tuti kombináció már megvan. PÓKERARC NINCS, ha tehát hiányzik ez a feeling, akkor inkább válassz egy élő pókerpartit! Éppen ezért nem kell mindig hinned azoknak a nagyarcoknak, akik egyből ALL IN-t nyomnak be tétnek, mert nem biztos, hogy nyernek. A lapok kombinációjának erősségi sorrendje mindig legyen szem előtt, így tévedni nem nagyon tévedhetsz. A Facebooknál lehet trükközni, ha nem nagyon akarsz sokat veszíteni. A trükk egyszerű: játék végén felállsz az asztaltól (ekkor besöpröd a számládra a pénzt, amit esetleg nyertél), és visszaülsz (azaz a maximális téted annyi, amennyi a meghatározott). Tökös legények mindig ülve maradnak!

Éjfél kapitány

Ha már kidühöngtem magam a blogversenyen... Eszembe jutott egy blog, melyet mindenkinek érdemes figyelemmel kísérni. Számomra ugyanis ez az etalon...
Éjfél kapitány egy olyan éjféli bagoly "másik élete", aki kitalálta korunk szuperhősét. Egy személy, akit a képzelet szült. Vannak vágyai, álmai, elméletei. Több, mint 10 éve ír, és annak idején faltam az írásait. Nem a nővérfetisizmusa miatt, nem is azért, mert olyan lehet az élete, mint az enyém, nem is azért, mert úgy hiszem, a szuperhős mögött Kornya Zsolt (alias Raoul Renier) írogathat, hanem azért, mert kimondja a frankót a maga stílusában.
Van véleménye mindenről, és tudok azonosulni vele. Persze én megtagadtam azt, hogy a közéletről írjak, mert hőbörgés lenne a vége, azt pedig el nem tudom viselni. Ő megteszi, és tiszta fejjel gondolkodik az élet és politika furcsa dolgairól. Jómagam azt is megtagadtam, hogy az életemről írjak (pedig kikivánkozik egy-két segélykiáltás a részemről - lehet, meg is teszem), és úgy látom, kapitányunk se teszi. Csodálkoztok, hogy rajongója vagyok? Hogy példaképnek tartom mind a mai napig?
Kapitány blogja (http://www.ejfelkapitany.hu) nem szokványos blog. Nem valami Blogger, vagy akármilyen sablont használ, hanem rendes honlapot működtet. Hozzászólni is egy fórumon keresztül lehet. Találunk elméleteket, könyv és számítógépes játékajánlót, találunk kérdéseket és válaszokat. Találunk szexi nővéres képeket (óóóóóigen...), paparazzi fotókat és grafikákat arról, hogyan képzelik el a Kapitányt...
Az egészről mi a véleményem? Annakidején, amikor ismerőseim kérdezték a Second Life-ról, hogy ez játék-e, vagy nem játék, sokan úgy vallották, hogy nem keverik a valós életüket az avatárjuk életével. Sokan szerepjátéknak tekintik. Én úgy vallottam, hogy lehet, hogy szebb az avatárom, és máshogyan viszonyulnak hozzám az emberek, de akkor is én vagyok, és akkor sem fogok máshogyan nyilatkozni SL-ben, ahogyan a valóságban tenném. Éjfél Kapitány is így tenné, szerintem, mert így tesz a honlapján is. Korunk kitalált szuperhőseként - azaz avatárként - beszél az élet dolgairól, de mégis hiszem, hogy így beszélne akkor is, ha két sör mellett beszélgetnénk. Egyszerűen önmagát adja egy kitalált kép mögött, és ez így jó, ahogy van!

Goldenblog: Ahogyan én látom...

Belevágtam már a meghirdetésnél a Goldenblog versenybe, pedig tudtam, esélyem nem sok lenne. A komplex blogok közé soroltam magam: pedig már tavaly rengetegen jelentkeztek ebben a kategóriában. Aztán jöttek a furcsaságok így a vége felé, aztán egy kis sikerélmény, de az egésznek a vége igazolt abban, hogy ez az egész verseny az értelmét veszti, főleg ebben a kategóriában.

Felsorolom a furcsaságokat:

1. A komplex versenyben most lusták voltak a zsűritagok, és közönségszavazat alapján bekerülő top100-at nézték csak át. Ez valahol érthető is, hiszen idén is közel 4000-en jelentkeztek a versenyre. Csakhogy a nevezés és a szavazás fogalmát a szervezők összemosták. Olyan lett így ez, mint egy kopogtató-cédulás verseny: azaz aki a legtöbbet összegyűjtötte, az került be a top100-ba. Bizonyára nem értitek, én is csak a hajrázásban értettem meg.

Sokan úgy jártak, hogy neveztek a versenyre, és nem kezdték el gyűjteni a szavazatokat. Így rengetegen csak 1 szavazattal rendelkeztek (azaz a nevezésükkel mindössze), és esélye sem volt bejutni a top100-ba. Az ügyesebbek (mint én), mindenhol, ahol lehetett, felhívták a versenyre a figyelmet, és kérték, hogy szavazzanak rájuk (naná, hogy így kerültem be a top100-ba). A rafináltabbak csináltak sok-sok e-mailcímet, és így nevezték be a saját blogjukat - fúj, hogy ilyet merek gondolni is...

Tény és való: nekem nincs nagy olvasottságom. A Bloggernek köszönhetően magyar oldalakon meg se jelenek, így a Blog.hu oldalak egyértelműen előnyben vannak. A többi komplex blogosnak viszont már komoly nézettségük is volt, így extrém-könnyű volt bejutniuk. Ezzel a mozzanattal a "kezdőknek is legyen esélyük" szöveg értelmét is vesztette...

Mit lehetett volna tenni? Ketté kellett volna választani a nevezés és szavazás fogalmát. Aki nevez, az kapjon egy widget-kódot, amit beilleszthet a blogjába, ahol csak az e-mail címet kell megadnia, és már szavazhat is. A hajrázásban a szervezők szerencsére észbekaptak, és csináltak egy ilyen modult... A másik, amit hiányoltam, hogy minden egyes kategóriának legyen egy oldala, hogy mely blogok neveztek. A komplex kategóriában csak annyi történt, hogy a nevezés végén megjelent a top100, és mindenki azt kérdezte, hogyan lehet szavazni? Ja, hogy már a zsűri dönt... A fenébe!

2. Egyszer meg lett hírdetve a verseny, aztán van egy Verseny menete gomb, ahol viszont totálisan nem kapsz bizonyos kérdésekre választ. Amikor meghirdették a versenyt, akkor ez a top100-as dolog meg volt említve, ami meg a fenti infogombnál sehol se található! HOPPÁ!

3. A zsűritagoknál a közönségzsűri és a szakmai zsűri egyenlő súlyban adja le a szavazatot. De mennyi a közönségzsűri tagjainak száma? A komplex blogok esetében ez 100. Mennyi a szakmai zsűri száma? 2 személy! Lehet kimatematikázni, hogy ha valaki kap egy szavazatot a szakmai zsűritől, az 50 közönségzsűris szavazattal ér fel. Kicsit nagy hatalom a szakmai zsűrinek, szerintem...

4. A komplex blogok (azaz ide tartoznak az én-blogok és az ego-blogok!!!) esetében csakis szubjektív szempontok alapján lehet dönteni. Tavaly egy zsidó lett a győztes és egy meleg lett a második. Félreértés ne essék: nem vagyok rasszista! De úgy tűnik, a szakmai zsűri szubjektív döntése határozza meg, hogy ki legyen a győztes. Ebben a döntésbe pedig beleszól az is, hogy milyen eredménnyel végzett tavaly. Szerintem még azt is odanyomták a zsűritagok orra elé, hogy ki hány nevezéssel jutott be.

Az eredmény (és igen, savanyú a szőlő): Nagyon érdekes, hogy a győztes blogjában az uralkodó szó a "bazmeg", a hányásszámlálás a szigeten kifejezetten mulathatta a zsűrit, de azért a Facebook-ot ne faszbuk-ozzuk már le, ha lehet... Na azért lehetnek jó mozzanatai is ennek a blognak (hiszen azt kapod, amit igér), csakhát első nézésre inkább riasztó. Ja, és tavaly 9. lett... A második helyezett a tavalyi év második helyezettje. Vajonmiééééért... A harmadik helyezettel tulajdonképpen nincs is bajom, csak annyi, hogy ez nem komplex énblog, hanem fotó-blog, helyi.érték blog, hírblog... Egyáltalán miért lett itt harmadik??? A többiek közül még egy csaj blogja tűnt fel, abban is egy versike az anális szex gyönyöreiről... Igen, SZEX, MÁSSÁG, KISEBBSÉG, KÁROMKODÁS és TIRPÁKSÁG a mai szakmai világ úgymond jelszavai, azt hiszem...

Nos, ezek után kétszer is meg fogom gondolni, fogok-e versenyezni egy olyan kategóriában, aminek nem látom értelmét. Ez egyáltalán verseny?

Viszont egyvalamit hozott is ez a blogverseny: valamiért egyre többen néznek a blogra... Azért a top100-ba bekerülés is valami, úgy tűnik...

Szóval gondolkozom rajta, érdemes-e...

Goldenblog: Hát nem sikerült...

Még az első 10-be se sikerült bejutnom.

A verseny néhány mozzanatáról már sejtettem, hogy nem fog sikerülni, de azért megpróbáltam. Véleményem lenne is a Goldenblog versenyről (főleg a komplex kategóriáról), de azt hiszem, ki kell szellőztetnem a fejemet a kudarcélmény miatt, hogy valamennyire objektív legyek. Kicsit keserű a szám íze...

A bennem kialakult lelkesedés és a kicsi (nem szakmai) siker, amit az ismerősöktől és barátoktól (azaz tőletek) kaptam, azért már megérte. A legközelebbire fogok-e jelentkezni ezek után? Nem tudom, talán...

SL DJ fesztivál

Nehezen kezdek bele, mivel az eseménynek részese nem voltam. De írni szeretnék róla, mert a jelenség általánosan jellemző a Second Life-ra.
DJ-nek lenni a valóságban nem egyszerű. Sőt, nem is lesz az, ha tényleg lesz egy úgynevezett DJ-törvény itt Magyarországon. Viszont ez a dolog a lehető legegyszerűbb a Second Life-on. Nem kell más, mint a jó öreg Winamp és Shoutcast plug-in, valamint valahol egy Shoutcast szerver - valamint sok-sok zene - ha lehet, ízlésesen egy stílus szerint válogatva. A dolgot variálhatjuk azzal is, hogy mikrofonba beordítunk egy kis promót a következő számhoz, vagy hogy kívánságokat teljesítünk, ha tudunk (a DC++ ebben nagy segítség)...
Nora egy DJ ügynökséget nyitott úgy egy évvel ezelőtt. Kereslet volt is rá, annakidején néhányan jelentkeztek is: főleg kis tinédzserek. Események is voltak, ha jól emlékszem, amikor a tanítványok megmutathatták, hogy mit is tudnak. Nemrégiben egy ilyen esemény volt...
Az SL DJ suli meghirdette a Fesztiváljukat. Azaz bárki jelentkezhetett, kipróbálhatta magát DJ-nek, ha a Sziget Fesztivál résztvevőinek zenéjét használja fel a repertoárjában. Volt sikere a megrendezésben? Hát nem! Sajnos, eléggé jellemző a magyarokra, hogy rinyálnak abban, hogyan lehet némi L$-t keresni, van-e valami munka, és ha adott a lehetőség egy kis bemutatkozásra, akkor rendszerint nem jelentkezik senki. Így Nora az egyik magyar klub DJ-it kérte fel, hogy csináljanak valamit, és 4 napon keresztül esténként adtak is le a Fesztivál keretein belül. Viszont sikeres nem nagyon volt az esemény, mert nem mindenki vevő a techno-ra...
Az ötlet jó volt - csakhát a megvalósulás. Ezért nem a szervezők a hibásak, de valamit lehetett volna kihozni. De én meg nem is értem rá, hogy legalább valamit segítsek nekik. Pedig kiváncsi lettem volna, ki fog csinálni egy Tankcsapdás DJ szettet :D
A DJ iskola honlapja: http://sldjhungary.ning.com/ Valamint egy kis reklámklip, amit Nora készített el:

Red Bull Air Race és a tűzijáték

Tavaly költöztem fel Pestre, és az első nagyszabású esemény, amit két szememmel megnéztem, az a Red Bull Air Race volt. Igaz, a tűző napnak köszönhetően veszélynek voltam kitéve (napszúrás és egyéb esetek), mivel egy deka árnyékos rész nem volt a verseny ideje alatt, viszont a verseny előtti bemutató miatt érdemes volt kimenni. Talán idén se lesz ez másként, a versenyre meg megyek hazafele. Besenyei akkor nem járt valami nagy sikerrel, remélem, idén ez másként lesz (azért a magyar versenyzőkért mindig is érdemes szurkolni).
A tűzijátékot tavaly egy olyan helyen néztük meg, ahova akkoriban senki sem gondolt. Bár sejtem, hogy idén ez másként lesz, de azért a Corvin áruház tetején tökéletesen lehet látni legalább három helyszínről kilőtt rakétákat. Ha pedig vihar lesz, akkor csak egy szinttel lejjebb isszuk meg a sörünket :D

Tumblr mini-blog: Barangolások

Scandal Douglas barangolásai címmel megnyitottam egy mini-blogot. Itt naponta egy vagy több úgymond életképet fogtok kapni rövid megjegyzéssel. Természetesen a bővebb cikkeket a blogba fogom írni.

Életképet kaphattok a valóságból vagy egy honlap képét, amit éppen meglátogattam... Szóval majdnem ugyanaz, mint ez a blog, csak nagyon röviden.

Félidőben a kérdőív...

Hónap elején feltettem négy kérdést. Bár tudom, hogy 7-10 szavazat nem sokat számít, azért megpróbálom elemezni a félidőben az állást, és buzdítani titeket, hogy még várom a szavazatokat.

A közösségi honlapokon egyértelmű, hogy üzenetküldésre használják a legtöbben. Érthető, hiszen könnyű megkeresni egy ismerőst fénykép alapján, mint megjegyezni az e-mail címét. A profilnézegetés áll a második helyen - mindannyian keressük ismerőseinket, fel se fogja az ember, mennyi ismerőse is lehet. A csoportok klubbok népszerűsége sem meglepő: mindig keressük a hasonló gondolkodásúak társaságát. Az alkalmazások népszerűsége számomra is furcsa, hiszen ezek nem többek időtöltésnél.

A legtöbb ember személyes naplókat olvas - úgy tűnik, erre van kereslet. A személyes naplókról természetesen majd írok egyszer - én is olvasok egy-két ilyet, de nem ez a jellemző. A kultúrát nagyon helyesnek tartom, bár elég tág fogalmat adtam meg. Ezután jönnek a számítástechnikáról szóló oldalak - bár sejtem, hogy az űrlapot kitöltő emberek nem átlagemberek, de azért örülök, hogy ez a kettő benne van az első háromban.
Az emberek többsége a Skype-ot, MSN-t és a Gmail beépített csevegőprogramját használja. Ezen nincs mit meglepődni, a Skype úgymond ingyenes telefonszolgáltatása (mármint hogy telefonon keresztül is lehet minket hívni) annakidején nagy vihart kavart, pedig a többi szolgáltatása nem több, mint amit az MSN, és most már a Google Talk is tud. A többiekre senki sem szavazott - így a régi nagy kedvenc, az ICQ úgymond eltűnt, és a szintén ősi chatprogram, amit szinte mindenki használt, a mIRC szintén...
A negyedik kérdésem nem a mindennapos használatra vonatkozott, hanem a kipróbálásra. Így aztán nekem meglepő, hogy mennyi mindent kipróbáltak már az emberek, akiknek van valamilyen fogalmuk is a Second Life-ról. Mind a 7 választ adó kipróbálta az SL-t, így tulajdonképpen úgy fogok tekinteni a kérdőívre, hogy mit próbáltak még ki. Aki kipróbálta a Second Life-ot, azoknak a fele kipróbálta az OpenLife-ot is. Ezen semmi meglepő nincs. Viszont az IMVU dobogós helyezése engem is meglepett - bármelyik másik nagyobb nevet elképzeltem volna, de pont az IMVU-t nem... A Redlight Center is hasonló meglepetést nyújtott - ez az egyetlen olyan Metaverzum, amelyben nem is titkolják, hogy a virtuális szex fontos része. Ez az eredmény nekem meglepetés volt. Azt hittem, hogy a Second Life és Open Life mellett az Entropia Universe, a Kaneva, a nagy rivális There.com és a német fejlesztésű Twinity fog szerepelni, de hogy ezek az utolsó helyen kullognak - nagyon meglepett...
Tehát még KÉT HÉT van hátra. Lehet szavazni! Valamint tényleg kérlek titeket, hogyha szavaztok egy Egyébre, akkor nevezzétek meg a chatbox-ban, hogy mire is gondoltatok...

Language Exchange SL-ben

A nyelvcsere programok rendkívül népszerűek lettek a mai világban. Lényege az, hogy az idegennyelvtanulás mellett az internet segítségével olyan hallgatókkal vesszük fel a kapcsolatot, akik segítenek a nyelvtanulásban, cserébe a saját nyelvünkben segítünk a másiknak. Egyszerű példaként: ha te angolul tanulsz, a nyelvcsere program segítségével angol anyanyelvűekkel beszélgethetsz, akik esetleg cserébe szeretnének tőled magyar nyelvleckéket venni.

Előnye az, hogy kiragad téged a hagyományos nyelvtanulási környezetből - azaz játékos módon tanulsz, nem pedig magolás, izgulás és szégyenkezés mellett. Mellékesen megtanulhatod a másik ország kultúráját is, szokásait is. Tulajdonképpen az így szerzett gyakorlat jobban visz téged arra a szintre, amit manapság "társalgási" szintnek neveznek - nemegy középfokú vizsgával rendelkezőtől hallottam, hogy meg se mernek mukkanni a tanult nyelven.

Hátránya, hogyha a másik személy szintje alacsonyabb a tiednél, akkor nem sokat tudsz tőle megtanulni. Frusztráló érzéseid is támadhatnak akkor is, amikor te nem tudsz segíteni a másiknak, mert a saját nyelved szabályszerűségeivel nem vagy tisztában. Pl. hogyan magyarázod meg egy angolnak a kiejtés szabályait...

A Second Life, mint környezet, alkalmas a Language Exchange-re. Másik országbeliekkel találkozhatsz, Voice-on keresztül a kiejtést is gyakorolhatod, kitűnő nyelvlabor otthoni körülmények között. Az egyik barátom nyitott is egy nyelvcsere közösséget Locoling néven, ahol magyarok és franciák (mellékesen angolok is) csatlakozhatnak eme remek tanulási lehetőséghez. Így aki bele akar vágni, annak csak regisztrálnia kell a Second Life-hoz, és megkeresni őket - mondjuk a honlapjukon meg is találod: http://locoling.ning.com/

Goldenblog verseny: benne a 100-ban!!!

Hát sikerült!
Nem tudom, hogy, de több mind 4000 blog közül a nevezések/szavazatok alapján bekerültem a TOP100-ba a komplex blogok kategóriájában.
De légyszi, ne mondjátok el, mit tettetek meg értem! Legyen ez a ti titkotok, és nagyon-nagyon köszönöm! Én ezt nagy sikernek könyvelem el, csak most már a zsűri kezében vagyok...

SNODS!

Bár únom a Mafia játékokat, a SNODS egy nagyon érdekes változatnak tűnik.

A SNODS egy ügynökség, bármilyen Twitter felhasználó a tagja lehet, aki regisztrál. A SNODS tagoknak a célja, hogy minél több pénzt gyűjtsenek össze. Ezt legfőképpen úgy lehet, ha Twitterezőket ejtenek rabul, és tartanak fogva. Minden Twitterezőnek (még annak is, aki nem SNODS tag) van egy értéke, hogy mekkora nagy hal. Gondolom ezt a követők (Follower) számából következtetik ki. Minél több követője van, annál több pénzt ér a SNODS ügynökök számára. Ha rabul ejtünk egy twitterezőt, akkor óránként valamennyi pénzt kapunk érte. Egy-két twitterezőt börtönbe is zárhatunk, ekkor több pénzt kapunk érte, valamint nem tudják könnyen elrabolni.

Pénzt szerezni persze nemcsak így lehet. Az ügynökök egymással versenyeznek és a vetélytársainknak borsot törhetünk az orra alá. Pl. úgy, hogy pénzt lopunk tőlük vagy az egyik rabját elraboljuk. Persze mindennek van egy akadálya: hogy a célpont ügynöknek mennyi Őre van. Minél több van neki, és minél kevesebb van nekünk, annál kevesebb az esélyünk a sikerre.

Az őrök és a rabok számának vannak korlátai is! Ezek az ügynök tulajdonában lévő építményektől (fejlesztés) függenek. Pl. ha 1. szintű a Börtönünk, akkor csakis 6 rab lehet az ügynök tulajdonában. Ha viszont már 2. szintű, akkor már 12 rab lehet nála, és így tovább. A fejlesztések természetesen pénzbe kerülnek. Amúgy sem a pénz mértéke számít a rangsorban, hanem az, hogy mennyit érnek összesen a rabjaink...

Pénzt szerezni lehet még küldetésekkel és trivia-kérdésekkel is. Minden nap kapunk 2 kérdés egy amerikai sztárral kapcsolatban, és ha jól válaszolunk, kapunk egy kis lóvét. A küldetések pedig segítenek nekünk a játékban, irányt mutatnak, hogyan kell játszani, és némelyik küldetés nem egyszerű. Pl. nekem az egyik küldetésem az, hogy 1.000$ keressek óránként a rabjaim által - ehhez viszont fejlesztenem kellene a börtöneimet, hogy minél több rabot kaphassak el.

A SNODS ráadásul rafinált is. Azt gondolnánk, hogy ÁH, ITT IS CSAK KATTINTANI KELL. Nem mindig. Azt hihetnénk, hogy szabadon cserélgethetjük a rabokat, ha látunk szabadon sokat érő halakat. Aztán egyszercsak kapjuk az üzenetet, hogy 20 rab-ot gyűjtöttünk be 24 óra alatt, ennél többet nem lehet, várjunk kb. 7 órát. Ciki, pont emiatt engedtem ki 3 rabot, és maradt 2 cellám üresen... Másnap reggelre meg már csak keveset érő halakat láttam szabadon... VÉRCIKI! Ugyanez a korlát igaz a rablásokra is - van az a korlát, amik miatt nem lehet csak úgy rabolgatni és fejlesztgetni...

Végezetül: ez is kattintgatós játék, gondolom ezt is meg lehet únni egyhamar. De rendkívül ötletes, és jól felépített...

Még egy kis Ace Frehley...

Megtaláltam az egyik új számot. Készítettek egy rajongói klippet, melyet a honlapon található videófilmekből vágtak össze. Talán így már jobban hihető, hogy a körszakállas ember mögött valóban az egyik maszkos áll :)

El is felejtettem mondani, hogy rajongói oldala is van Ace-nek, mégpedig a Facebook-on. Csomó kép a KISS korszakból, és a mostani korszakából is. Aki tehát tagja a Facebook-nak, az kattintson ide: http://www.facebook.com/officialacefrehley

Dollhouse

Most néztem meg ennek a tavalyi sorozatnak az első részét, és elég érdekes így elsőre.

Joss Whedon sorozatai, hát hogyismondjam... A korai alkotásai a mindenki által ismert Buffy és Angel, melyek mind a mai napig fiatalok kedvencei, és folyton valahol ismétlik, előveszik (most éppen a sorozat+)

Nem így a Firefly, amelyet a FOX mindössze Joss Whedon hírneve miatt vettek át, de nem tudtak vele mit kezdeni. Elsőként a pilotot nem tartották jónak, aztán folyton ide rakosgatták, oda rakosgatták, a részeket össze-vissza keverték. A sorozatra felfigyelő rajongók persze nem hagyták annyiban, és ingyen el kezdték reklámozni a Firefly. Hasztalanul, mert a FOX az utolsó három részt sugárzásba se adta...

Csakhogy a rajongói nyomásnak nem lehet ellenállni, és pilotostul, utolsó részestül és korrekt sorrendben kiadták DVD-n. Joss se hagyta annyiban, és filmet akart készíteni belőle - egy másik stúdiónál ki is adta a Serenity-t, ami meg Magyarországra csakis DVD-n jelent meg nagyon ronda (azaz nem túl jó) fordítással. A sorozatot Magyarországon a Viasat3 szokta a műsorára tűzni, vasárnapi nappal akkor, amikor a Star Trekek szoktak lenni.

Tavaly új sorozattal rukkolt elő Joss, mégpedig a Dollhouse-zal. A történet igencsak egyszerű: a Dollhouse egy különleges ügynökség, mely különféle lányokat felvesz, akik életüket tönkretették. Börtönbe kerültek volna, vagy hatalmas adóssággal rendelkeztek, ez nem derül ki. A lányok memóriáját törlik, hogy később, a feladatoknak megfelelően újabb és újabb személyiségeket kapjanak. Az első részben pl. Echo, a főszereplő lány túsztárgyalóként vesz részt az egyik ügyfél gyermekének megmentésében.

Igenám, de a lányoknak valamilyen módon múltjuk is van, valamint az egész törlés-feltöltés procedúra sem lehet valami tökéletes. Echo múltjából valaki keresi, sejti is, hogy hol van, csakhát a Dollhouse egy titkos projekt, csak úgy megtalálni az illetőt nem lehet...

A sorozatról annyit tudni még, hogy a FOX - ellentétben a Terminator: Sarah Connor krónikáival - nem itélte halálra, jön a második évad idénre. Pedig a csatorna ezzel is eljátszogatott egy kicsit - a pilot-ot nem adták le, csak DVD-n (amit meg én nem találok sehol, még fordítást se), az utolsó részt is állítólag csak DVD-n, valamint az első részekbe is belenyúltak, hogy ne legyen a sorozat annyira komoly. Pedig azt mondják, ha a pilot úgy jött volna le, ahogyan Joss megálmodta, akkor ütött volna, de igazán...

Megismeritek Aput?

Ő bizony Ace Frehley, a KISS-ből. Sokan temették, hogy mennyire roncs már, hogy eláztatta az agyát. De a KISS után erőt vett magán, és megújulva a nagy öreg belevág az új albumába:

az Anomaly-ba.

Aki a honlapjára fellátogat, csomó hang és videóanyagot talál a készülő albumról. Nem túlzok, ha sokak példaképe, a világ egyik legjobb gitárosa most nagyot fog dobni. Kiváncsi leszek, hogy az új anyaggal el fog-e jönni Magyarországra - vagy európai koncertturnéba fog-e?

Goldenblog verseny: Hajrázás!

Még éjfélig tart a komplex blogok versenye.

Amennyiben tetszik a honlapom, a jobb oldalt lévő Goldenblog űrlapot kitöltve szavazhatsz rám.

A fórumos szerepjátékról

Zakkant említette a fórumos szerepjátékot, és mindjárt mondom is, hogy mi a gondom vele...

Adott egy fórum, ahol több játékos belekezd egy történetbe. A dolog hasonló a szerepjátékhoz, adott egy mesélő, aki felvázolja a történetet, és a játékosok, akik a saját szereplőjüket irányítják a történetben. A dolog működne is, de néhány dolog úgymond hiányzik.

Az egyik, hogy igazán csak akkor működik, ha minden játékos és mesélő az adott időpontban jelen is lenne - pont mint egy asztali játéknak, nem működik, ha nincs ott az illető. Ha egy játékos nincs ott, akkor nincs gond, akkor éppen más dolga akadt a karakterének is, mondjuk el kellett mennie a mesteréhez fontos üzenetet küldeni, vagy tanulni ment, blabla... Meg lehet csinálni persze azt is, hogy ez az egyszerre-egyidőben tényezőt kiiktatni, de akkor meg a mese húzódik el annyira, hogy a játékosok rá is únnak. Csakhogy ha egyszerre-egyidőben vagyunk, a fórumoknál figyelni kellene azt is, hogy van-e úgy esemény.

A másik problémám az úgynevezett szerencse kérdése. Komolyan el lehet hinni azt, hogy valaki úgy csinálja a kockadobásokat gépnél, hogy nem csal közben? Vagy nem ír be egy sebződést, mert nem látja senki. Komolyan rá kell terhelni minden ilyen munkát a mesélőre, akinek ennél több baja is van? Szóval nem, de biztos van rá megoldás - olyan, ami mindenkinek jó.

Természetesen kerestem egy olyan honlapmotor-t, amivel ezek a gondok talán megoldhatóak (de az egyszerre-egyidőben vagy mindenki-akkor-amikor-akar problémát szerintem ez se oldja meg), kipróbálni még nem próbáltam ki. RPG-Nuke a neve, egy PHP-Nuke változat fórumos szerepjátékokra kihegyezve. Egy honlapot kell hozzá regisztrálni valahol, feltölteni a fájlokat és gondolom, élesíteni, majd beüzemeltetni, átformálni. Kb. annyira bonyolult lehet, mint egy e107 vagy egy Joomla oldal...

Más. Néhányan szerepjátéknak tekintik az olyan oldalakat is, ahol valaki belekezd egy történetbe, majd valaki más folytatja, majd még többen csatlakoznak. Ezekből is születhetnek jó kis sztorik, de előfordulhat ennek az ellenkezője is. Olyan ferdítések születhetnek, aminek az eredménye az, hogy elkezdődik egy nagy vitatkozás, és a végén mindenkinek elmegy a kedve az egésztől. Ugyanez lehet az eredménye annak is, ha valaki nem működik együtt a többi íróval, és nyakatekert (viszont helyénvaló) dolgokat ír bele, melynek a logikáját csak ő érti. Annakidején én is kedveltem az ilyen oldalakat, sőt, írtam is történetet - nemcsak fórumszinten, hanem levelező-listák is születettek hasonló alapon. De ez már nagyon rég volt...

Hiányolom az RPG-t már...

Régen az asztal körül játszani, az volt az igazi. Persze, sokak szemében geeknek tűntünk, de annakidején mindent megadtam volna egy jó játékélményért. Egy baráti társaságnak köszönhetően igazi, heroikus kalandokban is volt részem, nem az egyszerű küldetés, ölök, XP-t és aranyat kapok, fejlesztek... nevű végtelen játékokban. Volt duma, kellett a duma, döntések életről és halálról, igazi előrelépések, tekintély szerzése, hatalom szerzése... A baráti társaság meg egyre jobban összefonódott, születésnapi bulikat, kirándulásokat szerveztünk. Aztán a társaság széthullott, végül én is kiszakadtam a gyöngyösi körből, hogy szerencsét próbáljak Pesten.

Az IMOLA-sok persze mondhatják, hogy hát miért nem megyek le a táborba velük idén sem, de sajnos ez a szerencsepróbálás megsínyli ezt is. Tavaly szabadsághiány miatt, idén anyagi okokból. Tudom, hogy hiányolnak, de ez van... Talán ideje lenne felnőnöm, és csak nosztalgia marad...

Igazság szerint nem emiatt kezdtem volna el a cikket, hanem visszakanyarodok abba a témába, amibe az utóbbi időben belegabalyodtam: a web 2.0-ba. Bírom, hogy ezeken a közösségi honlapokon lenne lehetőség végre egy jót RPG-zni, csak úgy csetelve, de nem látom a programokat. Pedig van egy csomó játék mind a Facebook-on, mind a Twitterhez kapcsolódóan - talán még az IWIW-en is, de igazi játékot nem találok.

Az összes, szerepjátéknak nevezett játék ugyanis csak annyi, amit fent írtam, csak még a kommunikáció is hiányzik... Kattintások zöme, az út lineáris még akkor is, ha egy-két út létezik (ja, nagy választás a Mafia Warsban a Facebook-on: vagy dolgozom, vagy harcolok, vagy építkezek, hogy több pénzem legyen). A cél minél több pénz és minél több XP szerzése. Látszólag variálódik benne az, hogy pl. egy térképen kell haladni (Hammerfall RPG a Facebook-on), de aztán körvonalazódik, hogy mindenki számára ugyanaz az út, az egész pedig nem több egy lapozgatós könyvnél...

Kellene egy igazi RPG egy ilyen platformon. Amikor a boltban történő vásárlás nem úgy zajlik, hogy rákattintok a BUY gombra, hanem beszélek, csevegek a másik játékossal, aki azt játssza, hogy ő az eladó, és az ő célja, hogy menjen a bolt. Kisebbfajta várost kéne felépíteni így, ahol mindenki elvállal egy olyan szerepet, amire éppen a városnak szüksége van. Kissé SIMS nézet, tudom, de egy ilyen városlakónak nem muszáj mindig a szerepét alakítania, mellékállásban kalandozhat is. Vagy küldetéseket generálhat azáltal, hogy mondja egy másik játékosnak: "ha hozol nekem egy ritka virágot a hegyekből, akkor kapsz 10 aranyat". Lennének természetesen állandó arcok is, akik a királyt, a királynőt, a hercegnőt és a fehér lovon száguldó szőke herceget alakítják - ők azok, akik gyarapítják a várost a maguk kis vagyonából valamint vitás kérdésekben rendet teremtenének. Meg lenne egy isten (pontosabban a játék szervezője) is, akihez lehet fordulni, ha éppen arra a ritka virágra lenne szükségünk a 10 aranyért.

Ilyesmit hiányolok egy közösségi játékban. A kommunikációt, ami nem nagyon van. Van a Mafia Warsban pl. 86 személy a bandámban, és senkit se ismerek tulajdonképpen néhány barátomon kívül. Az nem nagy dolog, hogy néha küldök nekik egy Energy Pack-et, hogy legyen energiájuk dolgozni...

Addig is megpróbálom felfedezni a Wasteland RPG-t a Facebook-on. Jónak tűnik, még csak most kezdtem.

Goldenblog

Beneveztem a blogomat a Goldenblogba. Amennyiben tetszik a blogom, és úgy érzed, hogy ennek a blognak ott a helye a legjobbak között, akkor a jobb oldalt látható kis nevezőűrlapot kitöltve küld el.

A top100-ba bekerülő blogokba néz bele a szakmai zsűri és díjazza a legjobbakat.

Gmail, mint cset???

Aki a kérdőívemet nézte, az bizonyára meglepődött, hogy a Gmail szerepel a chat-programok felsorolása között. Gyorsan írtam is egy kis megjegyzést az üzenőfalra, de gondolom, senki se vette észre, hogy miért így írtam...

Igazság szerint a Google Talk-ra gondoltam, ami elérhető a Gmail-en keresztül is anélkül, hogy telepíteni kellene bármit is - de külön program is feltelepíthető, Google Talk néven. Sőt, ha jól figyeltetek, akkor egy videócset program is fellelhető valahol - azaz a Gmail-re feljelentkezve bárkivel videocsetezhetsz, akivel akarsz. Kép és hang...

Hogy miért kevertem itt össze a dolgokat? Csak azért, mert a Google is keveri a szezont a fazonnal. Amikor feltelepítettem a videócset-alkalmazást, akkor a letöltőoldal Google Talk BETA-t írt, míg a feltelepítő alkalmazás Gmail audio and videochat-ról dumált. A Gmail és a Talk szolgáltatásai már az elejétől fogva együtt voltak, tehát érthető, hogy én úgy tekintek a Talk-ra, mint a Gmail egyik szolgáltatására.

Viszont mostanra már az a kérdés, hogy ki az, aki aktívan is használja csetelésre a Gmail-t, nem pedig csak a levelei megnézésére is? Mert szerintem senki...

Anaglif kalandok a Second Life-ban

Folytattam a piros-kék szemüveg felfedezését, és kipróbáltam a Dale SL Viewert. Aki nem tudná, ez az egyetlen olyan Second Life kliens, amellyel át lehet kapcsolni 3D nézetre. Utazásomat pár képpel mutatom (megnézéséhez természetesen a szemüveg kell).

Egy kis telepítési útmutató: meg kell keresni a Dale SL Viewer honlapját. A honlapról ne a kliens telepítőjét szedjük le, hanem az 1.18.4.2-es RC klienst, majd a ZIP-be tömörített kiegészítőt másoljuk bele az RC kliens könyvtárába (a telepítése ugyanolyan, mint a sokak által jól ismert Nicholaz kliens telepítése). Ezután a DaleGlassRelease.exe fájlt kell elindítani a könyvtárból. A Preferences-ben találhatjuk meg a beállítási lehetőségeket - sajnos nem gyorsbillenyűvel lehet váltani.
A klienssel természetesen vannak problémák, mert szemüveggel nézve szellemképes lesz a végeredmény. Természetesen a Preferences-ben ezt is be lehet állítani, de elég vicces, hogy folyton állítgatni kell, ha 3D-s képeket akarunk csinálni az SL-ből. Videókról meg nem is beszélek...

3d anaglif szemüveg

Sikerült végre szereznem egy 3D szemüveget, amivel tökéletesen elégedett vagyok. Nagyon jól működik, talán Süvi KISS 3D-jét is meg tudnám vele nézni.

Ellentétben a REAL-D-vel az anaglif (azaz vörös-kék) szemüvegek nem tökéletes 3D élményt nyújtanak. A REAL-D-nél (a mostani 3D filmeket ilyen technikával csinálták) előfordulhat, hogy az orrod előtt húz el egy nyílvessző), míg a régi anaglif 3D-nél (mint pl. Kémkölykök 3D) a vászon a határ, onnan csak a mélységet lehet érzékelni. Ezenkívül az anaglif megerőlteti a szemet, míg a másiknál ilyet nem tapasztaltam. Viszont REAL-D filmeket nem fognak egyelőre forgalmazni - már abba beleszédültem, hogy valószínűleg Blue-rayen lehet majd kapni, mert szemenként 75 képkocka/másodperccel forog a film, két vetítőgéppel és ezüstös mozivászonra - hát az ilyen házimozi csakis a gazdagok kiváltsága lesz. Nekem meg marad az anaglif...

Tehát a 3D szemüveg... Azt hittem, nem fogok jót találni, pedig egy szemüvegszalonban találtam. Nem is kellett sokat keresgélni az interneten, itt megtaláltam: http://www.papiroptika.com/.

Tehát megvan a legfontosabb kellék, mit lehet még tenni? Az egyik, hogy számtalan kép készült ilyen technikával. Ezek többségét az http://anaglif.lap.hu/-on kezdve találtam meg. A magyarok szeretnek várakat fotózni. De az egyik legjobb képgyűjteményt a http://www.3d-mania.de/ oldalon találtam.

A youtube-ra is számtalan 3D-s klippet raktak fel. Ilyen pl: ez a klip is, melyben a Grand Canyon fölött száguldunk...

Sőt, a youtube kisérletezik azon, hogy egészen egyszerűen lehessen anaglif klippeket felrakni a honlapjukra, mindössze 2 jól beállított kamera kell, és máris mehet a 3D amatőr mozikészítés. A youtube pedig mindent elintéz, mert az is lehet, hogy valakinek nem vörös-kék szemüvege van, hanem zöld lila... Az is lehet, hogy nincs szemüvege, mert kellő relaxált által a szem fókuszát a kép mögé vagy elé lehet helyez (parallel és cross eyed 3D-nek nevezik). Csak a két képet kell egybeolvasztani kancsalodás által - így kapsz három képet, de a középső képben fedezed fel a 3D-s filmélményt.

Youtube 3D: Assassin's Creed

A Second Life-nak is van már egy olyan kliensse (Dale SL Viewer), melyben anaglif szemüveget viselve lehet mászkálni, de ennél jobbról is tudok. Úgy olvastam, hogy az IZ3D monitor driverét kell feltelepíteni (Full Install), és be lehet állítani, hogy Anaglif szemüveggel akarod használni a játékprogramot (függetlenül attól, hogy van-e IZ3D monitorod). Viszont kiderült, hogy Second Life-fal az IZ3D-t nem lehet használni - megpróbáltam, nem sikerült. Úgyhogy marad a Dale SL Viewer...

Végezetül egy figyelmeztetés: nem véletlenül van az, hogy kisfilmek mentek régen a 3D-s mozikban. Az anaglif szemüvegek fárasztják a szemet. Ha úgy érzed, fáj a fejed, vagy fáradt vagy, akkor hagyd abba a kisérletezést, hagyd abba a játékot!

Elindult az új kérdőív

Oldalt találjátok az új kérdőívet. 4 kérdés a nyár végéig - csak azért így egyszerre, hogy bármikor csatlakozhass a kérdőívhez.

Továbbra is kérem, hogyha "egyebet" jelölsz be, akkor ide, vagy az üzenőfalra írd fel, mire gondoltál. Üzenőfalra névtelenül is lehet írni, ha nem jelentkeztél be a Google Friendsbe.