Szerepjátékokról Second Lifeban

Korábban már pedzegettem, de a Second Life az egyik legalkalmasabb platform szerepjátékok számára. Miközben asztali körülmények között egyes harci jeleneteket próbálunk modellezni, próbáljuk kitalálni, ki hány méterre van, addig a Second Life scriptnyelve segítségével mindezt automatikusan ki is számíthatjuk. Az SL-ben ugyanis lehet lövöldözni is (ezt korábban, paintball szervezésekor használtuk is), lehet kardokkal harcolni is. Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy komplett terepet lehet létrehozni, a játékosok meg saját (vagy vásárolt) ruhában jelenhetnek meg, akkor egészen jó kis Live RPG hangulat hozható ki az egészből. Van is egy olyan érzésem, hogy Lindenék eredetileg RPG játékot akartak létrehozni a Second Lifeból, csakhogy a dolog a scriptnyelven úgymond elcsúszott.
A scriptnyelv ugyanis nem alkalmas arra, hogy szerepjátékos rendszert lehessen felállítani benne, de a lehetőség adott. Főleg, hogy az inworld eszközök képesek PHP-MySQL honlapokkal kommunikálni. Tehát ha valaki készíteni akar egy rendszert, akkor a következőket kell csinálnia:
- Rendszer kitalálása papíron. Ha már van rendszer (pl. egy AD&D szabálykönyv), akkor azt kell kitalálnia, hogyan működhet SL-ben. Ha nincs, akkor készít egy nem túl bonyolult rendszert.
- Csakis a rendszerben működő fegyverek, varázstárgyak eltervezése, készítése, leprogramozása. Kell egy HUD is, ami tulajdonképpen a karakterlap SL-beli megfelelője.
- MySQL adatbázis létrehozása, regisztrálás megoldása a HUD viselésével, olyan PHP rutinok készítése, mely az adatbázist megváltoztatják.
Most ez bonyolultnak hangzik, de méginkább az lesz, ha közben kisérleteztek a megvalósításával. Nem pofonegyszerű, mert létre kell hozni egy weboldalt, hozzávaló adatbázist el kell tervezni, PHP rutinokat, aztán elkezdeni készíteni az SL-beli objektumokat is. De megoldható: a játékosnak nem kell semmi másra figyelnie, csak arra, hogy élje túl. Vége lesz annak az időszaknak, amikor szabályokkal és számítgatásokkal egy harc elhúzódik órákig - itt villámgyors lesz minden!
Mindez csakis a rendszer volt, mert a neheze még csak most jön. Emlékszem, annakidején volt egy tábor, ahol a játék rendszerét egy számháború jellegű játék alkotta. Klánokra osztották a csapatokat, kiadtak egy feladatot, és az a klán nyert, aki ezt a feladatot megoldotta. Mindenki azt hitte, hogy a lényeg a számháború. Természetesen egyből ezzel kezdtek el foglalkozni, a fél tábor ki is halt, de aztán jöttek rá, hogy ezzel senki se fog nyerni, mert a klánjuk feladata azzal nem oldódik meg, ha minden klán kihal. El is kezdték a feladatot megoldani, és az NPC-kkel társalogni, és beljebb és beljebb jutni a megoldás felé. Félig kihalt társasággal ez így nem is volt könnyű :)
Ezzel azt akartam mondani, hogy rendben van, hogy készen van egy rendszer - nagy nehéz munkák árán - de ettől még nem RPG az RPG. Ha vannak célok, ha vannak feladatok, ha vannak NPC-k (vagy maguk a játékosoknak vannak információik és szerepeik a történetben, így egyben játékosok is és nem játékosok is egyben), akkor nem fog céltalan lövöldözésbe és gyilkolászásba fulladni a játék, hanem kialakul maga a nagybetűs SZEREPJÁTÉK.