Boldog Új Évet!

Jövőbenéző kérdéseim

Lassan itt a szilveszter, és bele kéne néznem lassan a jövőbe. Bár nincs túl sok kedvem hozzá, de megígértem...
Az SL tekintetében úgy érzem, bíztató a dolog. Úgy tűnik, Lindenék rájöttek arra, hogy érdemes eseményeket szervezniük, amivel egyre több és több személyt vonzhatnak be. Kíváncsi lennék, mikor készülnek el az új felületű klienssel, és hogy lesznek-e még korlátozó intézkedések. A magyaroknál most éppen hatalmas csend van, semmi vihar, mindenki próbálja a maga pogácsáját sütögetni. Ez mondjuk dicséretes dolog, hiszen nincs jobb, mint békén hagyni a másikat, és nincs annál rosszabb, mint egymással hadakozni. Jó volna, ha Princess honlapja az új tervek szerint végre újra beindulna, hiszen kellene már egy olyan honlap, amely az ismertetésekkel foglalkozik.

Közösségi honlapokkal kapcsolatban azt látom előre, hogy terjeszkedni fognak, még akkor is, ha sokan nem látják értelmét. Bár kongatják a vészharangot, hogy vigyázzunk azzal, mit rakunk fel rá, de úgy tűnik, a fiatalok ezt nem fogják bánni. Egyfajta virtuális naplóként tekintenek rá, ami ha úgy nézzük jó is, de egy öregebb naplózó már komoly alkotásokat fog tudni csinálni vele. Úgy látom, hogy a Facebook fog valahogyan győztesnek kikerülni ebből a nagy harcból, az Iwiw kb. akkora népszerűségre fog szert tenni, mint az ellene indított MyVIP - azaz kb. egy szintre fog kerülni a két magyar közösségi oldal. Nem azt mondom, hogy nem fogják választani őket, csak nagyobb népszerűséget fog élvezni a Facebook. A mobiltársaságok is ki fogják alakítani a saját közösségi portáljukat, és belerakni a mobiljaikba, csakhát ezzel el fognak késni. A mobilgyártó cégek alapban úgyis belerakják ezeket az általános, nemzetközi közösségi alkalmazásokat - ami ellen ma még a mobiltársaságok sem tiltakoznak. Az Iwiw-vel is megbukott így a Magyar Telekom... Erről jut eszembe: tudja valaki, hogy van külön Iwiw díjcsomagja a T-Mobile-nak???

A zenével kapcsolatban azt látom, hogy a nagy öregek már mind lerakták szokásos albumaikat, és azoknak a szekerét próbálják hajtani. Sajnálatos azonban az a tendencia, hogy semmilyen CD-t nem vesz meg senki sem, még olcsón sem. Ez sokmindennek köszönhető - legfőbb bajok okozói az MP3 letöltés, de Gabi Hagan ismerősöm szerint nem itt kezdődtek a bajok, hanem a CD-k megjelenésekor, amikor az albumok hosszai nem 40 percesek voltak, és így a legjobb dalok kerülhettek rá a korongra, hanem amikor már 60 percesek az albumok, és a maradék 20 percet "valamivel" ki kell tölteni. Az MP3 erre annyit tett rá, hogy már a CD-k megvásárlása előtt a vásárló eldönti, érdemes-e megvennie az albumot, és az esetek többségében úgy is döntenek, hogy nem, mert nem elégedett azzal, amit hall. Viszont vannak előadók, akik felismerték, hogy nem érdemes lemezt kiadni. Vannak, akik csak párszámos kisalbumot adnak ki, olcsóbban is adják el, meg legalább nem kell töltelékszámokat kirázniuk a sokszor már ihlettől kiürült agyukból. Vannak, akik magukat a lemezkiadókat is megkerülik, és az internetre rakják fel számaikat. Viszont a kiadókat se kell félteni - a mobilkorszaknak köszönhetően eljött az az idő, amikor a mobilelőfizetési opcióként MP3 dalokat tölthetünk le - így a Vodafone Music Unlimited esetében és a Sony PlayNow esetében is. Sajnálatos viszont, hogy az internetes MP3 boltok bezáródni látszódik, legalábbis az origo.hu-n bezárta kapuit, vagy valami hasonlót bizonyára kitalálnak...
Koncertek viszont jönnek-mennek: idén a tavalyi újrázásokkal kezdődik (ismét eljön a Depeche Mode, ismét eljön - ha minden igaz - az AC/DC, újra láthatjuk az ABBA Show), de újabb és újabb nevek merülnek fel. Így eljön a Metallica is, Jackson rajongók meg már év elején örülhetnek a Jacko Show-nak, még akkor is, ha már nem a kedvencük ugrál (bocsánat: táncol) a színpadon...

Filmeknél hasonlóak a problémák, mint a zenénél: lassan hamarabb megnézik otthon a mozifilmeket, mint hogy jegyet váltanának rá. De egy ilyen vízfejű országban, mint a mienk, ne is csodálkozzunk, amikor a filmpremierek után pár hónappal érkezik meg egy film vidékre. Külön említésre méltó az a tény is, hogy a filmforgalmazók csakis azokat merik a moziműsorra rakni, amiket már a híre alapján is lenne értelme - sokszor van úgy, hogy DVD-re kerülnek az alkotások, vagy még arra se. A tendencia sem fog változni: a könyvadaptációk szinte egymás után fognak jönni, még akkor is, ha sok helyen nem is hallottak a könyvekről. Nincs ez másként a sorozatok filmadaptációjával sem, valamint a régi filmek újraforgatásával kapcsolatban sem. Enyhülni látszik a képregényadaptáció, csak néhányról hallottam, amik jönni fognak (Vasember 2, X-Men origins). Viszont belehajráztak az animációs stúdiók, látván mekkora sikerei vannak a 3D-s moziknak (komolyan, az Avatar még egy héttel a bemutató után is produkált telt házat kora délután!!!), így jönni fog a Shrek 4, Dragons meg a többi.

Sorozatoknál azt látom, hogy nem történik igazából semmi. Nagy sikernek örvendenek még mindig a CSI sorozatok, de Doktor House és Dexter is bővelkedik az ötletekben. Csomó sorozatnál viszont azt látom, hogy a kezdeti nagy ötletekkel indulnak, majd szuszogva megállnak egy szinten, és próbálnak töltelék részekkel kitölteni a hiányzó űrt. Sajnálatos módon a Heroes is ilyen sorozattá vált, a legutóbbi részeiben elkövetik folyton azt a hibát, hogy a lényeges részek az utolsó 5 percben vannak. A Flashforwardban látok most potenciát, még a V is szörnyen megalázottá vált (4 rész kedvéért indítani egy sorozatot, és csak egy hosszú szünet után elkezdeni igazán a sorozatot... nem éppen szokványos).

Lássuk, mit gondolok a magam jövőjéről. Fogyókúrámat folytatom, célom, hogy nyárra elérjem a 100 kilót. Addig már csak 10 kiló van hátra, és úgy tűnik, ennél lejjebb is fogok tudni menni. Valami munkahelynek is sikerülnie kéne, mert lassan bele fogok őrülni a tétlenségbe. Second Life-fal kicsit többet fogok törődni, mint az idén: az első lépésem az lesz, hogy levetem a Lordi maszkot, és visszatérek bőrcuccos rocker Scandalként... De nehogy azt gondoljátok, hogy egyből klubbot fogok alapítani, meg ilyesmi: csak boltot fogok nyitni, olcsó de jó cuccokat fogok árulni, és járom a virtuális világot...

Avatar 3D - ettől én is elkékültem...

Szóval megnéztem és hűűű... Kár kihagyni.
A történetet nem elemzem, mert kissé sablonos és kiszámítható. Nem kell hozzá nagy ész, hogy mi lesz a vége. Azért csak röviden: Földünkön semmi sem változik, csak még jobban le van pusztítva... állítólag. Abban a tekintetben nem változott semmi, hogy az emberek hozzáállása még mindig olyan, amilyen. Környezetét pusztító, és amihez nincs semmi köze, még azt is magáénak akarja. Ez az önző nép teszi be a lábát egy idegen bolygóra, a Pandorára, ahol egy nagyon értékes ásványt akar magáénak tudni. Csakhogy ezt a bolygót a na'vik védik, egy kb. 4 méter magas kékbőrű lény. Az emberek semmit sem tudnak a bolygóról, csak annyit, hogy a levegőjét képtelenek belélegzeni, és furcsa élővilága van. Egy csapat kutató már előttük kutatta a bolygót, a földi hadsereg is csak az ásvány miatt figyelt fel a bolygóra.
A kutatók létrehoztak egy robotszerű testet, ami pont olyan, mint a na'vik, csak egy ember irányítja távirányítással. A kutatók ezen test által kívánnak beférkőzni a na'vik bizalmába, de nem önző szándékkal, mindössze a megismerés a cél. A csapat közé kerül egy rokkant katona, akinek az ikertestvére valamilyen okból elhunyt, és ő veszi át a helyét a kutatók csapatában. Ám ez a katona egy csapásra bele is kerül a sűrűjébe, mivel a na'vik Istene valahogyan kiválasztotta őt. Három hónap alatt annyira beilleszkedik, hogy a nép a részévé fogadta. Minden titkot megismert, amit a na'vik tudtak, hogy mennyire szimbiózisban élnek a természettel, a kutatók pedig egy hatalmas élő hálózatot is felfedeztek a fák között - úgy is mondhatnánk, hogy egyfajta bizonyítékot egy Isten létezésére, ami mindenhol ott van...
Ám a katonai gépezet is beindul. Indokot találnak arra, hogy elvegyék erővel azt, ami kell nekik. Ám hősünk se adja fel - miután felfedi tényleges kilétét a na'vik előtt, és a na'vik elszenvedik a legelső és legszörnyűbb csapást, rövidesen a vezetőjükké lép elő, és az emberek ellen irányítja őket. Az összecsapásban pedig a Deus Ex Machina által győznek...
Technikailag a film majdnem tökéletes. Nem olyan, mint az animációs filmek 3D-s változatai, viszont így meg nem amiatt jajgatunk, hogy mennyire gáz az emberek ábrázolása 3D modellben (ha jól emlékszem, emberi alakot még mindig nem tudnak jól megcsinálni animációban, kivéve a Final Fantasy filmeket). Cameron csak apró jeleneteket áldozott a 3D kedvéért - nekem a kedvencem a fénylően felvillanó lepkevirágok voltak - de annál többet áldozott a cselekményre. Hiszen ha több ilyen jelenet lenne, akkor elveszik az a varázsa, hogy "ott vagyunk egy másik bolygón!". Egyszer sem éreztem a 160 perc alatt, hogy "hú de hosszú ez a film, mikor lesz már vége". Még elnézegettük volna a 3. óráig... Szerencsére kimaradtak a szörnyen csöpögő szerelmi szálak is - mert ugyan van egy, de nagyon szervesen beleépült a történetbe, nem érezni benne azt, hogy ezt nyugodtan kihagyhatták volna. Megadja annak az értelmét, hogy a főhős miért teszi meg azt a navikért, amit - az őt tanító lányba lassan beleszeret, és általa szeret bele Pandorába és a lány népének kultúrájába. Voltak vicces beköpések is, amiken egyáltalán nem éreztem, hogy "muszáj mondani valami vicceset". Bármennyire is patch-work volt a film, ez olyan patch-work, amit sehogyan máshogy nem tudnánk elképzelni.
A 3D mozi ezzel a filmmel léphet be a köztudatba. Nem az aranyos Disney féle animációs filmekkel, nem is a 3D-s koncertfilmekkel és nem is a 3D-s rövid IMAX filmekkel. Nem is a látványokkal teli, de amúgy egyszer nézhető filmekkel, mint Brendon Fraser utazása a Föld középpontja felé. Bár a Beowulfot ez a film nem üti - mely még mindig a 3D filmek császáraként ül a trónján - mivel lehetett volna még több 3D-s jelenet. Ez a film az illúzióról szólt, mint arról, hogy na mutassuk meg, mit tudunk kezdeni ezzel a technológiával.
Hogy ki tudna még rendesen hozzányúlni a 3D technológiához? Várom már a Wachowsky testvéreket, mikor rukkolnak elő egy igazán jó sztorival (lehet, hogy beadják a derekukat, és csinálnak egy Matrix 3D-t???). De az is lehet, hogy Spielbergnek vagy Lucasnak kéne valamit nagyon-nagyon letennie az asztalra. De felőlem a Gyűrűk Ura rendezője is csinálhatna egy hosszú-hosszú eposzt ezzel a technológiával. Vagy rémiszgessen a horror és sikolyok királya, Wes Craven. De semmiképpen nem várok jót az ilyen 3D-s adaptációktól, mint pl. a Shrek 4 3D-ben...

Illusztráció: http://www.avatarmovie.com

Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok

A beígért zenei politika

Ígértem egy kis politizálást, de csakis a zenei élettel kapcsolatban. 2009-ben sokminden történt, sokminden, ami nem tetszett, és sokminden, ami tetszett.
Idén elég sok rádió szűnt meg... Kezdődött elsőként a budapesti PontFM megszüntetésével, hogy átadja a helyét egy technorádiónak. OK, hogy évekkel ezelőtt meg pont nekik volt rossz, amikor a Radio DeeJay szűnt meg, de ha a rockzene örök, akkor miért. Ám a PontFM tovább folytatta az interneten, már a kísérleti stádiumból is kilépett, és a RádióVan jóvoltából már 4 rock csatorna is szól. Ebből az egyik a szerkesztett adás, a másik 3 kérések alapján dolgozik. A honlapjuk se zárt be, szinte hetente adnak új hírt.
Aztán itt van a két nagy rádió bezárásának híre: nincs többé Danubius rádió, nincs többé Sláger rádió. Van helyette Classz FM és Neo FM. Az első a másik két rádióból próbált szerezni magának műsorvezetőket, a többségében Danubiusok át is mentek oda, és tulajdonképpen ugyanaz a műsormenet folyik, mint a Danubius esetében, csak éppenséggel a zenei választék lett más. A Neo-ról nem tudok nyilatkozni, de úgy olvasom a Tumblr-en, hogy jobban tetszik nekik. A Slágert azonban sajnálom, hogy kukába került, mert tényleg nincs olyan (országos) rádió, ahol a régi slágereket lehet hallani. Sosem volt olyan érzésem annál a rádiónál, hogy le kéne kapcsolni, mert olyan szám került elő...
A TV-ben a helyzet továbbra is változatlan: a Music Television már csak a nevében Music - illetve a koránkelők és a későig fennmaradók láthatnak csak zenét rajta. Pedig a magyar változatot mindenki üdvözölte, hiszen már kezdett unalmas lenni az európai, és végre magyar zenét lehetett látni. Erre... Aztán a VH1 délutáni váltása Comedy Central-á, ami lehet, hogy jó, de csak akkor lett volna jó, ha külön csatorna alakulna ki. A Viva természetesen marad olyan, amilyen, fiatalok számára jó, nekem olyan, mint a Danubius TV-ben. A MusicMix (ami régen Max volt) továbbra is kívánságokat teljesít. Halkan megjegyzem, hogy amikor megszűnt a Budapest TV, vártam, hogy milyen lépéseket fog tenni a UPC, hogy mivel fogja betömni azt a bizonyos "-1 csatorna lukat", de még a jövő évi csatornakiosztásában is azt látom, hogy semmi változás nem lesz. Ja, meg sem említettem, hogy a Mezzo-t is átrakták a kiemelt csatornák közé, már akinek a klasszikus zenék jelentenek valamit. Azaz ha klasszikus zenét akarsz nézni, akkor fizess érte...
Keseregtek a magyar zene napján, hogy nincs jó magyar zene, hogy a rádiók nem nagyon játsszák a zenéiket. Persze akiknek nagyon bejött, azoknak itthon nagyon is megy a szekere - gondolok itt a Tankcsapdára és a Kárpátiára. Rockzenére van szükség, de akármilyen zenekar csak akkor lát belőle hasznot, ha fesztiválról fesztiválra jár, vagy kocsmáról kocsmára jár. Fesztiválok pedig vannak, számuk egyre több és több, és a szórakozóhelyek is várják a bandákat. Tehetségkutatók szerencsére továbbra is vannak - hogy legalább ennyivel is fejlődjön a magyar zenei világ. Nemrégiben zárult le pl. a Csillag születik, ahol egy srác nyert, aki Queen dalokkal futott be. Most meg indulni fog az X-Factor, mely állítólag sokkal ütősebb lesz, mint a Megasztár - ha minden igaz.

Mi történt velem az idén?

Ahhoz, hogy előrenézzek a jövőbe, mindenképpen az kell, hogy számot vessek, mi történt idén.
Januárban még reménykedtem abban, hogy folytathatom a munkát. Jó kis könyvelői meló volt, még a hónap végén is úgy tűnt, hogy lesz folytatása. Hát nem lett, a projektet félkészen kellett befejezni, és átadni az ottani dolgozóknak. Hiába no, a kölcsönzött munkaerővel már csak így bánnak mindenhol. Nem gondoltam volna, hogy az álláskeresés ennyire nehéz lesz: azok után, hogy a legutóbbi 2 hónapig tartott. Végigestem már az összes tüneten, amit ez okozott - legyen az depresszió, kétségbeesés, feleslegesnek érzés, dührohamok, szidalmazások. Viszont a teljes csőd még nem ütött be szerencsére, pedig voltak katasztrófahelyzetek is.

A Second Life-ban is mindenféle történt velem. Hogy idén volt-e, nem tudom, de úgy döntöttem, felhagyok azzal a szokásommal, hogy a szabadidőmet benne töltöm. Elégedetlen voltam azzal, hogy a magyarok folyton egymást marják, miközben van elég bajom így is. Azt meg senki se várja tőlem, hogy valakinek a pártjára álljak, elegem lett azzal a felfogással, hogy "ha vele vagy, akkor ellenem". Így inkább mindenkit elhanyagoltam, néha-néha bejárkáltam, de mindössze csak azért, mert a téma egyáltalán nem hagy hidegen. Jobb a saját utamat járva, mint más útját egyengetni...

Ha már fene nagy szabadság, akkor valamit kezdenem kellett magammal. Jó nagy kirándulásokkal kezdődött, kicsúcsosodott egy nyaralással, amit még a tavasz utolsó hetében ejtettünk meg, egy kis Szlovákiai autós túrával. Voltunk a Balaton felett, fürödtünk a Velencei tóban, voltunk a hegyekben is. Tehát nem unatkoztunk. Az ősszel ennek vége lett...

Belekezdtem ebbe a blogba is. Szeretem csinálni, de azért elszomorít néha, mennyire haldoklik a dolog amúgy. Úgy veszem észre, egyre több személyes blog záródik be, vagy a napi írások elmaradnak, lassan hetente vagy havonta frissülnek. Így Éjfél Kapitány blogja is, akinek szavait évekkel ezelőtt ittam és igaznak tartottam. A háborgásról szóló blogok természetesen gőzerővel működnek, mert mindig van téma, de ezeket inkább kevésbé látogatom. A mikroblogokat is látogatom, jókat mulatok rajtuk sokszor - úgy tűnik, unatkoznak az emberek, de arra idő nincs, hogy komolyabb írásokat felrakjanak, inkább egy-egy képet raknak fel, vagy kapnak össze egy Tumblr-es szösszeneten. Még egy versenyen is részt vettem, a barátaimnak köszönhetően be is jutottam az első 100-ba, de nem tovább...

Sorozatokat is elkezdtem falni. Azaz nem falni, max 1-2-őt nézek meg naponta a számítógépen, és szintén 1-2-őt nézek meg a TV-ben. Az előbbi valamennyire hasznos is, mert egyre inkább azt veszem észre, hogy az angol szöveget értem. Erre egy máltai fickóval történő kávézgatás közben jöttem rá. De ez még mindig nem elegendő ahhoz szerintem, hogy végre levizsgázzak belőle, pedig jól jönne, talán egyből fel is vennének valahova (azért a nyomor is szokott álmodni).

Nekiálltam könyveket is olvasni, persze csak apránként, nem úgy, ahogyan egy könyvmoly tenné. Elolvastam azt a mesét, amiből a haverom évekkel ezelőtt szerepjáték kampányt csinált, valóban máshogyan alakítottuk a történetet. Elolvastam az Éjfél Kapitányről szóló könyvet is, kár, hogy nem csinálták meg a folytatását. Most a Hiperlegenda van a soron, lassan ki is végzem, utána a Gyűrűk Ura jön, talán egy év alatt csak ki fogom olvasni...

Ja, voltam egy-két reklámforgatáson is. Persze a filmeket nem látszódom, de azért ott voltam néhány borzalmas reklám születésénél, meg ott vagyok a Polygamy sztriptíz-jelenetében is - talán látható is leszek? Egy frászt...

Nővéreméknél is áll a bál. Végre sikerül onnan elköltözni, bár nem éppen könnyű nekik a helyzet. Elvégre két ünnep között lesz a költözködés, és valamennyire nekem is kell segítenem. De ha vége lesz, akkor új világ köszön be nekik, egy új lehetőségek nyílnak meg nekik.

Na, gyorsan becsapom az emlékeim könyvét. Reménykedek egy jobb világban...

Negyedik gyertya

Meggyújtottuk a negyedik gyertyát, jövőhéten már karácsony. Visszaemlékezésemet ettől függetlenül folytatni fogom egészen karácsonyig, utána már a jövőbe próbálok tekinteni. Így amiről olvashattok: ami idén velem történtek, egy kis politizálás a zenei élettel kapcsolatban. Karácsony előtt pedig egy kis filmkritika is lesz, mert meg fogom nézni az Avatart. Utána kicsit pihenek egyet, majd visszatérek egy jövőbenézés erejéig, fogadalmaimat is megosztom veletek, végül lezárom az évet jókívánságokkal...