2009. október 31., szombat

Bud Spencer 80 éves

Sok boldog születésnapot kívánok Bud Spencernek ezzel a videóklippel. Mint ahogy látjátok a fenti képen is, Piedone még ma is nagyon aktívan készíti a filmjeit.


2009. október 29., csütörtök

Rubik kocka namégegyszer

OK, úgy látom, egyáltalán nem vagytok aktívak rejtvényfejtésben. A kérdés a következő volt: hogyan csinálta meg azt Jamie, hogy vakon ki tudta rakni a Rubik kockát? Hogyan csinálta meg Adam, hogy lábával ki tudta rakni?
Hogy rávezesselek titeket a megoldásra, íme az én videóm. Én nem vakon csinálom, és nem is a lábammal, de kevesebb mint 30 másodperc alatt ugyanúgy, ahogyan a Mythbusters.
Na hogyan? Ha még így sem jöttök rá, akkor inkább, lusták vagytok találgatni...


Update: Látom, lusták vagytok. Nos a trükk igen egyszerű: egy videószerkesztés, a film visszafele lett játszva, és a hang le lett véve, nehogy eláruljon - bizonyára elárult volna, ha a kockák csattogását alájátszom valahogy... Ilyen egyszerű a dolog, erre bárki képes lenne.

Halloween napra...

Ha esetleg mégiscsak otthon töltitek a Halloween napot, akkor ajánlok egy-két érdekes oldalt, meg egy játékot a számotokra. Ezeket két csetelés közben is meg lehet nézni, Second Life bulik feldobására kifejezetten alkalmas is.

Az egyik oldal a Worth1000.com oldal. Itt különféle képeket nézegethettek, ahol valódi fényképeket úgy retusálnak át, hogy meg sem lehet ismerni az eredetiket. Photoshop művészeknek kifejezetten jó átnézni őket, és a nevéből is látszik: talán nem véletlen, hogy felkerülhettek ezek a művészek ide (a worth szó érdemest jelent). Halloween napjára javaslom ezeket: Celebrity Vampires 1 és 2.

A másik művészeti oldal a DeviantART. Itt is találhatunk mindenféle csemegét. Néhány SL-es cimbora is itt teszi közre a műveit - de most engedjétek meg, hogy nem keresem meg őket, majd ők megírják, ha akarják. Az oldalon nemcsak photoshop művészek vannak, hanem kézileg készült műveket is találunk. Leginkább a manga rajongói találnak itt érdekességeket...

Halloween alkalmával egy kicsit mi is rosszak szoktunk lenni. A "when is evil cool?" oldal erről szól, és számtalan nyalánkságot lehet találni itt. Ősrégi filmeket idéznek fel, így a Star Warstól kezdve az Alien filmekig...

Végezetül egy játék, vegyük amolyan szellemidézésnek. A forrás a legutóbbi Fringe rész. A főhősnő azt a feladatot kapta a pszichiáterétől, hogy ha egy ember, akivel beszélget, valamilyen vöröset visel, akkor kérje el az autogrammját (azaz a nevét). Ha úgy érzi, eleget szedett össze, akkor hívja vissza a további teendőkért. A főhősnő megteszi:

Dr: Megvannak a névjegykártyák?
Olivia: Igen. Már nyolcat szereztem.
D: Nyolcat? Elkérte mindenkitől, aki vöröset viselt?

O: Igen. Most mit csináljak?

D: Terítse őket maga elé, mintha Go Fish-t játszana! Fogjon egy tollat, és karikázzon be egy-egy
betűt a kereszt- és vezetéknevekben! Amikor ez megvan, fogja a bekarikázott betűket, és írja le őket egy papírra! Megvan?
O: És most?
D: Most játsszon!

O: Játsszak?

D: Igen. Anagrammásat, szókirakósat. Alkosson egy kifejezést!

O: Milyen kifejezést? Pontosan mit keressek?

D: Bármit, amit hallani szeretne.


A főhősnő nemsokkal ezután elmeséli az első találkozását a barátjáról, aki nemrégiben meghal, és aki miatt most szenved. Akkoriban nagyon félt egy rajtaütés miatt, akkora volt a káosz, hogy mindenki berezelt volna. A barát csak ennyit mondott: "Minden rendben lesz!", és ő megnyugodott.
Játszott a betűkkel, és a végén az jött ki: "Minden rendben lesz".

Hogy mennyire érdemes ezzel játszani, nem tudom... talán veszélyes is lehet, ha az üzenetet komolyan vesszük. Szerintem nem kell komolyan venni, vegyük úgy, hogy ez egy játék. Az is lehet, hogy nem sikerül, ez is benne van a pakliban. Az is lehet, hogy az üzenetet nem is a túlvilági személy küldi, hanem mi magunk keressünk egy választ, és mi magunk üzenünk magunknak így egyfajta megerősítésként.
Én még nem próbáltam ki, de ha valaki ki akarja próbálni egy halloween-i party után, és megírja az eredményt, akkor kérem, tegye meg...

Nem hallgatok rádiót, ill. a magyar zene harmadjára

Korábban meséltem nektek a magyar zene úgymond gondjairól, bajairól - és akkor háborodtam fel azon, hogy a zene mennyire félre van söpörve. Most újabb esemény következett be: a két legnagyobb zenei csatorna, a Sláger és a Danubius Rádiótól az ORTT elveszi az országos frekvenciákat, és két másik rádiónak adja át. Hogy milyen lesz ez a két rádió, arról fogalmunk sincs, de a Sláger Rádió vezérigazgatója szerint az ővékét egy beszélgetős politikai műsor veszi át.
Hogy ezzel kapcsolatban mi a reagálásom? Már régóta nem hallgatok rádiót, mindössze csak annyi az észrevételezésem, hogy ezzel a döntéssel jópár zenei szerkesztő és műsorvezető fog állás után kutatni, vagy a két csatorna folytatja a sugárzást az interneten keresztül, amely lassan már mobilok által is elérhető már (az rockot sugárzó budapesti rádió is így tett). Amúgy ez a két csatorna pont azt az igényt elégítette ki, amire általában szükség is volt: az egyik a mai fiatalokat, a másik a régmúlt fiataljait. Ez természetesen vitatható, melyik a jobb, de szükség volt rájuk.
Mint mondtam, felháborít, hogy a zene (legyen az rock vagy pop) egyre kevesebb teret kap. Mert az információs forradalomban pont az a rossz, hogy bár minden elérhető, de ha nincs olyan profi DJ, aki megmutassa az újdonságokat, vagy a kincseknek számító régiségeket, akkor senki se fogja önmagától megtalálni azokat. Ezért is érthető, hogy még mindig felháborítónak tartom, hogy a Music Television nem a megnevezése alapján készíti a műsorát - akkor inkább szűnjön meg!
A dolgok viszont mindig változnak. Annakidején az olasz illetőségű DeeJay rádió megszűnése borzolta a kedélyeket, hiszen az elektronikus zenének ez volt az egyetlen rádióadása. Azóta a dolog a rockrádió megszűnésével már megenyhült, csak most meg egy másik korosztály veszíti el a csatornáit. Félreértés ne essék: nem a Danubiust sajnálom, mert olyan rádió van még, akár országos viszonylatban (Juventus), akár helyi viszonylatban (pl. Dió rádió, Rádió Q) - de a Sláger Rádiót sajnálom, mert hasonló zenei csatorna nincs.
Hogy ki a felelős ezért? Nos, ebben is megoszlik a vélemény. Ha tisztességesek lettek volna a két csatorna az eddigiek során, akkor egyértelműen ők az áldozatok. Ha az a mentségük, hogy csakis tisztességtelen úton lehetett megoldani azt, hogy ők legyenek a leghallgatottabbak, akkor talán tényleg ők az áldozatok. Mert abban mindenkinek igazuk van - igény van rájuk, és ők ezt kihasználták. A kapitalizmus szabályai szerint pedig helyesen is tették...
Tehát visszaszámlás: november 16-ig még lesz Danubius, még lesz Sláger. Azután pedig mindenki más zenei forrás után fog nézni. Már aki hallgatott eddig is rádiót az éteren keresztül...

2009. október 27., kedd

Mythbusters: figyelünk azért...

Ok, a most következő írásom a Barangolásokba illik, de arra úgy tűnik, a kutya sem figyel - pedig hogy felpakoltam már a blog legtetejére...
Szóval a most következő Mythbusters klip arról szól, hogy Adam a lábával rakja össze, Jamie pedig csukott szemmel a Rubik kockát. Hogyan képesek rá? Nos, erre várok tippeket tőletek...
Update: Még mindig senki? Nocsak, lefagytatok, vagy semmilyen tippetek sincsen? Nos, akkor a megoldást hamarosan itt megtalálhatjátok...


2009. október 25., vasárnap

Rob Halford téli dalai


Egy másik nagyöreg, Rob Halford is megjelenteti albumát. Most éppen a karácsonyra gondolt, amikor összeütötte harmadik Halford albumát. Pár szám a kilencből már meg is tekinthető a Youtube-on. Ítéletet a számok fölött nem mondanék, mivel nekem a nagyöreg Fight-os korszakára hajazó dalai nem igazán tetszenek főleg, ha vegyült bele némi Nightwishos-Apocalypticás hangszerelés is. De az alant hallható dal kiváltotta a tetszésemet, mert egyrészt visszaadja a karácsonyi hangulatot, másrészt bulis, vidám egy dal.
A mai nappal az album már kapható.

2009. október 24., szombat

Becstelen brigantyk

Elnézem azt, hogy érdekesen fordították a címet. De QT-től ilyen filmet egyáltalán nem vártam.
Nem azt mondom, hogy rossz volt, csak nem a megszokott Tarantino film. Az ember egy fasza kis lövöldözést és mészárlást vár mexikói módra, ehelyett kap egy alkudozós, párbeszédes filmet, melyben a feszültséget folyamatosan fokozták az egymással vérremenően pókerező felek. Ebben a tekintetben csalódtam a filmben, viszont másféleképpen mesterműként lehetne tekinteni rá.
A forgatókönyv is ezek alapján alakul. Előkészítenek egy párbeszédes jelenetet, ahol a vallatások macska-egér játékként folyik. Ezt a játékot a náci Franciaországban mindenhol művelik, mert annyira paranoiások a nácik, mert nem tudják, ki a zsidó vagy kém. A Brigantyknak ennyivel könnyebb dolguk van, hiszen a nácik mind egyenruhában feszengenek...
A macska kérdez-figyel, majd folyamatosan rakja le a lapokat. Az egér menekül vagy mozdulatlanul válaszol - számára a tét, hogy a macska el ne kapja. Mindkét (vagy több) fél blöffölni próbál a maga módján. Ahányféle macska, annyiféle mód. Csak egy fél győzhet, és aki győz, az irányíthatja a játszma kimenetét - a vesztesnek meg ezt el kell fogadnia. A játszma kimenete pedig továbblendíti a történetet, ok-okozat által előkészíti a következő asztalt...
A legjobb játékos pedig nem az, akire mi alapban gondolunk, hanem az osztrák náci, a Zsidóvadász (képünkön az ülők között a legszélső a bal oldalon). Vele játszani kész életveszély, mert nem tudhatjuk, milyen lapjai vannak. Aki viszont túléli a vele való beszélgetést, azaz nyert, az hatalmas alkut tud kicsikarni - sorsdöntő alkut, amire még maga a Zsidóvadász se számít. Ilyenre két személynek volt lehetősége: a mozit vezető zsidó lánykának, aki így nyílt utat kapott a bosszúja véghezviteléhez, valamint az Apacsnak...
De a főszereplő Apacsnak is más a vallatási módszere, és tulajdonképpen ő és csapata kapta a szájába a QT-s beköpéseket is. A Brigantyk ugyanis jellemzően nem finomkodók és szöszmötölősek, nem mennek az idegekre a feszültségkeltő mondatokkal - ők durbele módon az erőszakot választják. Az az elejétől fogva világos, hogy ők sem különben a náciknál, hasonlóan rasszisták hozzájuk. Apacs másik kártyalapja az, hogy erre a vallatásra pókerjátékként tekint - így tudta legyőzni a Zsidóvadászt.
A forgatókönyv felépítése röviden ennyi, a történet is brilliáns - de nem mondom el. Lényeg a lényeg, hogy a tét folyamatosan emelkedik, és így a feszültség is. A végkifejlet minden pillanatban, minden párbeszédnél folyamatosan változik, és egy néző sem lehet biztos abban, hogy egyáltalán sikerül-e a főhősöknek véghezvinniük a lehetetlent: befejezni a háborút.
Aki tehát szereti a Kill Bill 1-et, az csalódni fog. Akinek viszont tetszett a Kill Bill 2 érdekes zárópárbeszéde, annak ez a film tetszeni fog, mert a Brigantykban szinte minden párbeszéd hasonlóan feszültségekkel teliek. A szereplők karaktere, jellemei is a párbeszédekben teljesednek ki, Tarantino-s beköpésektől kissé mentesen, de azért találunk olyat is benne - ez a film nem a Ponyvaregény rajongóinak készült. Ez egyfajta mestermű tőle, olyan, amit nem szokhattunk meg tőle...

2009. október 22., csütörtök

Képek a Burning Live-ról


Nos mentem, láttam, éééés...
Hát igen. Vannak jó ötletek, de összességében nézve olyan, mint egy nagy-nagy cirkusz, vagy bolhapiac. Talán ilyen a valódi Burning Man fesztivál is...
Legjobban nekem a Burning Life templomja tetszett. Igyekeztem úgy lefotózni, hogy semmilyen részlet ne maradjon ki belőle. Próbáltam olyan beállításokkal fotózgatni a környéken, hogy igazi, Grand Canyon-i hangulatot örökítsek meg. Azt hiszem, legközelebbi fotójaimon is játszani fogok a környezeti beállításokkal - sokkal jobb képek örökíthetőek meg így.

Új üzenőfal az Iwiw-en

Hivatalos nevén hírfolyam, ami hasonló a Facebook üzenőfal szolgáltatásához. A szolgáltatás erősen feldobja az Iwiw használhatóságát, bár még van mit alakítani rajta. De pár hét odafigyeléssel az egész megoldható...
Az egyik újdonság, hogy a direct üzeneteken kívül, ami az eddigi üzenőfal sajátossága volt, már az automatikus üzenetek is megjelennek. Ki kit jelölt be ismerősnek, ki milyen képet töltött fel egy albumába, ki milyen megjegyzést fűzött az egyik képhez, ki milyen alkalmazásokat használt éppen, milyen apróhirdetést adott fel. Ezek többnyire zavaróak, de szerencsére az elrejt link segítségével ezek a bejegyzések eltünthethetőek. Csak kapjunk egy ilyen kéretlen üzenetet, és meg is szabadulunk az ilyen SPAM-től.
A másik újdonság a honlapajánló. Csak beírsz a hírfolyamba egy linket, és máris megjelenik egy rövid ajánló a honlapról, akár képpel ellátva. Állítólag a Google Reader segítségével még automatikussá is tudjuk tenni ezeket az ajánlásokat, így a magyarul írt blogunk még több reklámértéket fog kapni. De más dolgot is el lehet vele érni: pl. el akarunk adni egy cuccot a Vaterán. Megcsináljuk a hirdetést, majd belinkeljük az Iwiw hírfolyamába. Máris tudatjuk ismerőseinkkel, hogy van egy eladó festményünk, ki akarja megvenni?
A dologgal kapcsolatban van egy kis félelmem. Mint tudjuk, nemcsak ismerőseink nézik az Iwiw-et, hanem azok is, akik arra nem érdemesek. Ráadásul úgy, hogy nem is tudunk róla. Szerencsére a hírfolyamunkat nem látják, csakis akkor, ha már kölcsönösen ismerősek vagyunk. Valamint újabb szerencse, hogy mi kerüljön be rólam a hírfolyamba, beállítható. De vajon eljön-e az az idő, amikor egy álláshirdetésben köteleznek minket arra, hogy vegyük fel őket az iwiw-ben, hogy egy hónapig megfigyelhessék, mit is üzengetünk barátainknak? Vajon egy ilyen változás miatt dobni fogjuk-e azokat az ismerősöket, akikkel nem akarunk ennyire bizalmasak lenni, vagy mert azt se tudjuk, ki a franc?

2009. október 19., hétfő

Burning Life láz...

A Second Life Burning Life lázban ég, szinte mindenki. Ebben az egyben még a magyarok is egyetértenek...
Ha már tényleg nem tudod, mire jó az SL, akkor tekintsd meg ezt a fesztivált. A Burning Life egy amolyan érdekes fesztivál. A nagy része azért megy oda, hogy körülnézzen, és elcsodálkozzon, mennyi mindent lehet megalkotni a Second Life-ban. A másik része meg azért megy oda, hogy legyen min elcsodálkozni. Itt aztán mindent lehet - ez itt a virtuális művészet egy hetes fesztiválja.
Aki viszont továbbra sem érti, mire jó az SL, akkor bizony tényleg nem neki való ez a dolog. Sőt, akkor ne menjen kiállításra se, mert csak végigunja az egészet. Persze az SL nemcsak a művészek mekkája, hiszen sok más célra jó - legyen az társadalmi élet, üzleti élet vagy oktatás. De leginkább a művészetek miatt lett kitalálva ez a játék.
Egy közös burnstorming ereje...
Bővebben a Second Life magyar blogján olvashatsz, azaz itt: http://blog.second-life.hu/2009/10/18/burning-life-2009/

2009. október 16., péntek

FAQ Az Időutazásról...

Érdekes idei filmek vannak, amik nem is jöttek be Magyarországra. DVD-n maximum... talán.
Ilyen film a FAQ About Time Travel című film is, ami címre olyan lehet, mint a Galaxis Utikalauz Űrstopposoknak, ééééés... BINGÓ! A tartalom alapján is olyan...
Van három angol srác, akik elmélkednek az időutazásról, de inkább csak mulatják az időt egy kocsmában. Aztán jön egy csaj, aki arról mesél, hogy ő a jövőből jött. Szerintetek elhiszik? NEM... egészen addíg, míg az egyik srác véletlenül át nem lát egy idő-szivárgáson, ahol mindenkit halottnak lát. Aztán elindul a kalamajka, az utazás, mivel a srácokat valakik meg akarják ölni, és utazás közben folyton el akarják kerülni önmagukat a paradoxonok miatt. Közben megtudunk mindent az időutazásról... Legalábbis ez a tartalma, ha jól olvastam ki, amit a Google fordított... Közben csak reménykedem, hogy ez a film eljön DVD-n, de ha nem is jön... max letöltöm :D


2009. október 15., csütörtök

Vimeo hack trükk SL-hez...

A közösségi videomegosztók lényege az, hogy a feltöltött filmeket FLV-be tömöríti - vagy MP4-be, mint azt később kiderítettem - és azt tölti le a Flash Playeren keresztül. Az MP4 ráadásul le is játszható a Second Life-on keresztül - feltéve, ha az valahova fel van töltve, és pontosan ismerjük a linket...
Már régen letölteni próbálom ezeket az FLV-ket, így beszereztem egy letöltő programot, az Orbit Downloadert. Sajnos annyira gáz az a program, hogy az egyszerű használatot biztosító eszköztár egyszerűen lefagyasztja az Explorer-t és a Firebird-öt, úgyhogy más eszközt kellett találnom. A Firebird-nek viszont vannak beépülő plug-injei, így a NetVideoHunter is, ami sokkal egyszerűbben használható, mint az Orbit, így rá esett a választásom.
Érdekes felfedezésem azonban még csak most kezdődött. Látom, hogy egyre több magyar blogger a Vimeo-n is kutat klippek után, így gondoltam, felkeresem. Igen, az a Tron-KarateKid filmről van szó, amit korábban felraktam a Barangolásokra, úgy gondoltam, érdemes lenne letölteni. Miben tölti le az NVH? MP4-ben.
Akkor döbbentem rá, hogy a Vimeo nem FLV-ben tárolja a videókat, hanem MP4-ben. Csakhogy hiába néztem a Vimeo honlapját, a forrás alapján nem tudtam kitalálni, mi alapján szedhető ki belőle az MP4 linkje, hogy felhasználható legyen Second Life-ban egy scriptelt TV segítségével. De biztosan van valami...
Aztán rábukkantam egy honlapra, amelynek segítségével ilyen segédprogramok nélkül is letölthetőek az ilyen formátumú filmek. A neve ClipNabber, és akármilyen videómegosztó oldalról le tudsz tölteni róla filmeket. Kapaszkodjatok meg - még a Youtube filmet is le lehet tölteni általa FLV-ben is és MP4-ben is! Csak beírod a megfelelő helyre a film oldalának linkjét, és máris köpi kifele mindkét linket! Amit csak bemásolsz, és lehet, hogy egy az egyben berakhatod az SL-ben, és nem kellett feltölteni sehova egy filmet valahova, ahonnan félsz, hogy téged kirughatnak ezért.
Egy gond van mindössze: a LEHET! Mert egyszer már próbáltam valami hasonlót a Google Videoval, ami azóta megszűnt, ha jól emlékszem, és nem működött akkor sem a dolog. Igaz, akkoriban az MP4 levetítése se volt egyszerű az SL-ben... Kipróbálni meg nem tudom, mert az utóbbi egy évben az SL-ben semmilyen birtokom, tulajdonom NINCS - most csak egy kis lakásom van Zalánnál...
Tehát, az ötlet, a dolog nem lenne rossz, ha működne. Ha működne, akkor simán, egyszerűen a ClipNabber segítségével be lehetne emelni mindenféle filmeket az SL-be mindenféle oldalról - olyanról is, amelyik nem olyan háklis, mint a Youtube...

2009. október 14., szerda

A Csehek és szlovákok közössége II. rész

Ígértem a Barangoláson (nézi azt egyáltalán valaki???), hogy folytatom utamat a Csehek SL-beli közösségében. Hát tegnap megtettem, és különösképpen semmi meglepetésben, látványosságban nem volt részem.
További szponzorok épületeire bukkantam: a Cseh Köztársaság Rendőrsége, az IBM és valamilyen könyvtár. A rendőrségnél egy modern ügyfélfogadóra bukkantam, és az emeleten még börtöncellák is vannak... A könyvtárra és az IBM épületére csak röpke pillantást vetettem, és már száguldottam is tovább.
A többi épület már a közösség épületei voltak. Találtam egy helyet, ahol oktatásokat tarthatnak. Aztán találtam egyet, amire a sandbox kifejezést használhatjuk - viszont a sandbox fölött rengetegen foglaltak helyet. Felrepültem, és ismét egy oktató épületben találtam magam, a sok felhasználó éppen a scriptelést tanulta. Rábukkantam egy rezidenciára is, ahol ízlélesen be voltak rendezve az irodák. Én arra tippeltem, ez bizonyára bútorbolt, de nem az, mert az UNESCO neve is felmerül a leírásában. Mi a fene...
Itt még találtam egy ízléses tengerpartot is, ahol lehet szórakozni, beszélgetni és akit a tenger csábít, az elmehet vizibiciklizni is. Mivel a helyszíneket folyó választja el, ezért ezzel a közlekedési móddal is be lehet járni a szigeteket. Kár, hogy baromira hangos, és lassú...
Tovább haladva láttam egy klubbot, egy templomot, egy birtokot, egy kastélyt, valamint egy kombat zónát is találtam. Találtam egy inworld újságot is a csehek számára GLOBE címmel. Búcsúzóul pedig felpattantam a GLOBE léggömbjére, hogy egy utolsó pillantást vegyek a Csehek és Szlovákok óvárosára...
Összegzésképpen: a közösség területeit ugyan a csehek csinálták, viszont a szlovákok keze is benne van. Tehát ha úgy nézzük, akkor a két ország különválása ellenére itt ők továbbra is együtt gondolkoznak. Bizonyára még mindig sógoroknak, vagy barátoknak tekintik egymást. Van is benne valami, mert mint emlékeztek a Szlovákiai körutamra, a szlovákok ugyanúgy büszkék arra, hogy a szocializmusban éltek, mint arra, hogy mennyire vallásosak. A Csehszlovák SL közösség tehát azért alapult, hogy a két ország kapcsolatait akár virtuálisan is, de tovább erősítsék. A dolog úgy tűnik, működik, nem látok ellenségeskedést közöttük - és még támogató cégeket is találtak hozzá...
Jöjjenek a képek:

2009. október 12., hétfő

A kérdőív eredménye: lesújtó...

Vágjunk bele a hétvégi gyorskérdésem végeredményének, ami számomra rendkívül szomorú lett. Vagy talán mégsem? A Hotdog kérdőívére ugyanis nem a Second Life-ra fogékony réteg válaszolt - a Hotdog látogatóinak az életkora 11-23 év, bár volt egy 34 éves is, de ő nagyon kilógott. 17 fő válaszolt a kérdésemre, megpróbáltam őket és válaszaikat bekategorizálni.

Osztályokra akartam bontani a válaszokat aszerint, hogy hallott-e már róla, kipróbálta-e, mi alapján nem jött be neki, és hogy tökéletes ismeri-e. Az első kategóriába azok tartoznak, akik egyáltalán nem ismerik, nem is hallottak még róla. 8 főnek fogalma se volt arról, hogy miről van szó. Találgattak, hogy ez egy reinkarnációs izé talán, valaki meg csak azért válaszolt, mert mondani akart valamit ("első", "második", "harmadik" típusú válasz volt az én szememben), vagy mert vicces akart lenni, és bele akarta ütni az orrát.

A második kategória aki hallott róla, de ki se próbálta, hogy milyen. 4 fő, az okok viszont annál többfélék: nem érdekelte őt, sok rosszat hallott róla, elitéli, előnyösebbnek tartja a fizikai kapcsolatokat, vagy még nem érkezett el odáig, hogy kipróbálja, de érdekli a dolog.

A harmadik kategória az, aki ki is próbálta, de el is menekült a használatától. 4 fő, leginkább az ok a gépigény és a grafika közötti egyensúlytalanság. Az tény és való, hogy a gépigénye az SL-nek igencsak borsos, és cserébe nem igazán kapunk vissza semmit sem - de ez utóbbi nem a Lindenék hibája, hanem azoké, akik alkotják-formálják a világot. Talán egy olyan válasz született, aki úgymond amiatt csalódott az egészben, mert játékot várt tőle. Ebben a korosztályban ugyanis azt várják az SL-től, hogy ez egy játék, csak nem látják az értelmét. Volt olyan is, akinek a kliens angolsága miatt ment el a kedve a dologtól - neki van egy nagyszerű hírem, a kliens úgy jó háromnegyed éve már tud magyarul is!

A negyedik kategória az, aki pontosan tudja, miről szól ez az egész, legalábbis a válaszaiból én ezt olvastam ki. Most kapaszkodjatok meg: EGYETLEN fő volt, aki éretten állt hozzá a kérdéshez. Hogy miért ebbe a kategóriába soroltam őt, és nem az előzőbe, arra meg is van az okom: kipróbálta, huzamosabb ideig volt is benne, és ugyan maga az SL nem fogta meg (gondolom a grafika miatt), de pontosan tudja, hogy ez nem az SL-nek a hibája. Ráadásul válaszolt is egy nagyon kötekedőnek, és megvédte a válaszával az SL-t. Ez a személy a kérdőívben 4x is válaszolt, hangoztatva a saját véleményét. Azért nem mondtam 2 főt, mert ugyan neki is van fogalma a dolgokról, csak éppenséggel egy másik, hasonló játékban vesz részt. Csakhát az a játék részben hasonlít az SL-hez, sokkal inkább egy szerepjáték és egy közösségi hálózat ötvözete. Valamint ki se tudta próbálni - de szerintem tetszene neki...

Az SLHungary tagjai nem szálltak bele a kérdőívbe - talán azért, mert nem a Hotdog tagjai, vagy azért, mert nem kívántak hozzászólni, vitába szállni. Ez utóbbi miatt köszönöm, hogy nem így tettek, és így legalább képet kaphattam arról, hogy mások mit is tudnak a Second Life-ról. A közvéleménykutatás oka természetesen az volt, hogy lehetne-e egy magyar céget arra rávenni, hogy pénzzel támogassa-e az SL-beli magyar közösséget azzal, hogy reklámozási lehetőséget kapjanak cserébe. Viszont egy cég rögtön azzal kezdené, hogy csináljanak egy közvéleménykutatást, hogy mekkora lehet a célközönség. Ez a rövid teszt végülis meggyőzött arról, hogy az eredmény siralmas lenne...
Csakhogy a teszt nem is nevezhető relevánsnak, éppen azért, mert a választ adók fele hivatalosan be se léphetnének az SL-be, mert 18 éven aluliak. Van ugyan Teen változata is, de ha jól emlékszem, a Linden Labs még mindig nem oldotta meg, hogy az amerikaiakon kívül más is beléphessen...

Hátramaradt az én válaszom, amit a kérdőív vezetése során beígértem: mi szerintem a Second Life. Egy barátom azt válaszolta nekem annakidején, hogy ez tulajdonképpen a web3.0. A srác nem volt hülye, hanem IT-szakember, és valahol igaza is van - de inkább azt mondanám, hogy a Second Life egy webkettes platform 3D-ben. A Second Life mottója is ezt suggalja: "A te világod, a te képzeleted." A legelső mondat, amit fel lehet kutatni ezzel kapcsolatban: egy olyan világ, melynek a külsejét a benne lakók alakítják ki.
A Second Life egy játék? A játék fogalma alapján igen, hiszen játékos módon akár tanulhatunk is a segítségével, de sokan nem azt kapják, amit várnak tőle. A legtöbb számítógépes játékban az ember készen kapja a látványt, és a szájába rágják, hogy mi a játék célja. A Second Lifeban is vannak játékok, de ezeket a játékokat fel kell kutatni. Lehet itt is pl. lövöldözni, versenyautózni, szerepjátékozni is. Csak meg kell találni azt a személyt, aki szervez ilyet...
Sokan azt hiszik, hogy a "játék" célja az, hogy minél több L$-ünk legyen, és így elkezd mindenkit zaklatni azzal, hogyan lehet itt pénzt keresni. Én ebbe a dologba nem megyek bele: tény és való, hogy lehet vele pénzt keresni, de előbb-utóbb mindenki rájön, hogy valami egészen nagy ötlet kell ahhoz, hogy meg is éljen valaki belőle...
Az Internet is egyfajta játék, szórakozási forma. Valaki honlapokat böngész, emberekkel veszi fel a kapcsolatot, információkra vadászik. Ezt ugyanúgy megtehető a Second Life-ban is: bármi, ami érdekel, legyen az csillagászat, régészet, mesevilág megcsodálható itt is. Virtuális klubbokban közösségekbe bukkanhatsz, beszélgethettek, ismerkedhettek. Sőt, segítségével még nyelvet is tanulhatsz akár - és ugyebár a nyelvismeret ma már egy nagyon fontos dolog! Csodálatos világokat fedezhetsz fel. Mert ugyan a grafika szar, de vannak emberek, akik ennek ellenére megpróbálnak ebben a keretben olyan helyeket teremteni, amiknél mindenkinek eláll a szava...
Vannak ugyebár azok, akik honlapokat írnak. Megvalósítják önmagukat azzal, hogy blogírás által elmondják a véleményüket, szakmai lapokat írnak, megosztják fotóikat, zenéiket... Ezzel önmagukat valósítják meg, és ha egy igényt is kielégítenek vele, kapnak visszajelzést is, akkor meg még jobb, mert lesz, ami motiválja őket. Az SL-ben is így van: valaki pl. megalapította a U2Club-bot, és mindössze csak azért, mert imádja a U2-t. De valakik magát a U2 koncerteket emelték át az SL környezetébe... Valakiket a csillagászat érdekelt, így létrehoztak egy olyan helyet, ahol meteorok röpködnek a levegőben - mintha az űrben lennénk. De olyan is volt már, akit a sárkányok ihlettek meg, és létrehozta a Sárkányok Birodalmát.
Tehát mi az SL? Nem más, mint az önmegvalósítás, de ha erre nem vagyunk képesek, vagy nem akarunk sok energiát belefektetni, akkor az, amit megtalálunk benne. Olyan, mint az internet, csak 3D-ben...
Ha érdekel a Second Life, de még nem akarod kipróbálni, akkor figyeld a blogomat, és a másik mikro-blogomat, a Barangolásokat is, mert olyan helyeket próbálok mutatni, mely ellentéte annak a kialakult képnek, melyet a média suggalmazott. Amennyiben már bele is akarsz vágni, akkor látogass el az SLHungary-ra, melyen a magyarok már évek óta kialakult - bár egy kicsit széteső - közössége segíteni akar az elindulásban...

2009. október 9., péntek

A vámpír, a vérfarkas és a szellem - Being Human

A BBC3 népszerű sorozatát rakta a műsorára az AXN csatorna. A rövidke, 6 részes sorozat egy angol kisvárosban játszódik, ahol három erő csap össze: a vámpírok, a vérfarkasok és a szellemek. Közülük hárman megtagadják azt a létet, amivé haláluk után váltak. Ők egy lakásba költöztek, és megpróbálnak emberinek maradni.
Elég érdekes egy sorozat. Kissé komikus is és nagyon-nagyon drámai is. Már az, hogy két srác és egy lány próbál együtt élni, az is jó alapja egy sorozatnak. Hogy három különbözőféle személyiségű ember (egy latin szerető, egy szuperintelligens balek és egy depressziós lány), általában az is jó alap (lásd Big Brother). De hogy ők hárman három különféle szörnyetegek, és megpróbálnak emberi életet élni, megtagadva önmaguk lényét - már sokkal érdekesebb. Közben fajtársaik folyamatosan emlékeztetik arra, hogy hiába menekülnek az emberi létbe, úgysem tagadhatják meg a bennük élő szörnyeteget...
A sorozatot az AXN pénteken este 9-kor játssza. Amennyiben lemaradtál az első részről, még a mai napig itt megnézheted: http://www.axn.hu/full-episodes?id=42439245001.

Kérdés a Hotdogon!

Nagy fába vágtam a fejszémet, hiszen egy kérdőívet jelentettem meg a Sanoma kiadó közösségi portálján, a Hotdog-on. A kérdés rém egyszerű: Tudod-e, mi a Second Life? Bővebben kifejtettem azt is, hogy anélkül, hogy a Google-ban utánanézne...
Azért kiváncsi lennék arra, hogy hanyan válaszolnak, és milyen válaszokat kapok. A kérdést a tegnapi bejegyzésem miatt tettem fel, és olyan helyet kerestem a kérdésnek, ahol sokan vannak magyar fiatalok. Sajnos, se az Iwiw-en, se a MyVip-en nincs hasonló jellegű alkalmazás, a Facebook-ra meg egyelőre nem támaszkodhatom ilyen szinten.
Amennyiben kiváncsi vagy a válaszokra, vagy válaszolni szeretnél, kattints ide: http://www.hotdog.hu/tagbook/tagbook.hot?id=272373

2009. október 8., csütörtök

Érdekességek: Csehország in SL

Nos, egy kis ládikókutatás után azt hiszem, megérdemel az ember egy kis körülnézést. Csehország is képviselteti magát a Second Life-ban, és nagyon szép környezetet sikerült kialakítaniuk. Egyrészt itt található Bohémia városa, amolyan igazi óvárosi kialakításban - hasonlót a valóságban Szlovákiában találtam. Az óvárosban is találtam egy olyan épületet, amiről később majd még fogok beszélni - ez egy nálunk is ismert bankfiók volt.
Kiérve az óvárosból egy szép kis pihenőparkban találtam magam. Egy fa árnyékában le lehet ülni és beszélgetni a barátaiddal, vagy nézegetni a kis tavacskát és a kis kacsákat.
A szomszédban van egy hatalmas irodaépület, és előtte egy kis tájékoztató rész. Lehet, hogy ez a hely a kezdőknek szól, nem tudom, de itt is van egy bizonyos furcsaság.
Hogy mi a furcsaság? Nos: bizonyára észrevettétek a képeket böngészve, hogy a hely bizonyos cégek számára szponzorálva vannak, és ezért komoly hirdetési felületet kaptak. Ezeket lehetne hasznosabbra is felhasználni, hiszen komoly pénzeket kérnek el a Lindenék még ezekért a virtuális földekért is, és ezeket csakis szponzorációra használni. Amit én felismertem, az a Raiffeisen bank és az O2 mobilszolgáltató - és nemcsak ők támogatják, még a Cseh Rendőrség is!
A kérdésem a következő: ha felajánlaná a Nekem 7, mint a Second Life egyetlen magyar közössége egy-két cégnek, hogy reklámozási felületet biztosít a Second Life-ban számukra egy összegért cserébe, akkor szerintetek komolyan vennék a dolgot, vagy kiröhögnék?
Vegyük figyelembe, hogy az SL csak 2 éve volt felkapott téma, mára már lecsengett. Az olyan multicégek, akik szigetet vettek Lindenéktől, rájöttek arra, hogy egyáltalán nem tökéletes a platform arra, hogy nagy tömegekhez eljuthassanak. Akármennyire is hihetetlen, de az utóbbi 60 napban alig másfélmillióan léptek be, és most ebben a pillanatban alig 50ezren aktívak. Ekkora számadatokkal ki lenne az, aki csak úgy elköltene havonta 8 dollárt egy csekély látogatottsági szintet elérő helyért. A lokális (mi esetünkben magyar) közösség az persze mást jelent, hiszen ott nagyobb a látogatottsági arány, de még ebben az esetben is egyszerű a mindent eldöntő kérdés: hány magyar ismeri a Second Life-t? Érdemes lenne egy cégnek belefektetnie, hogy elérjen párszáz magyart?
Jöjjenek a fényképek a virtuális Csehországról egyik feléről. A másikról később, mert bizony van egy másik SIM is a szomszédban...

2009. október 6., kedd

Geocaching SL-ben II.

Szóval működik a dolog. Beregisztrálsz, aztán belépve a Seek a Cache gombot nyomod meg - ha nem találod, akkor kattints valahova, mondjuk a Profil gombra, előbb-utóbb előkerül. Előbukkan egy kereső, itt válassz ki találomra egy SIM nevet, vagy csak így keresd meg az összes ládikót. Nem sok van, úgy 76 ládikó. De hogy mennyire ötletesen vannak elhelyezve, azt a fenti kép is mutatja :D
Jó kincsvadászatot!

2009. október 5., hétfő

Geocaching Second Life-ban

Múlt héten kerestem egy szép témát, ami hasonlít a geocachingre, de annál sokkal nagyobb eszmét képvisel. Meg is találtam, az előző bejegyzésemben olvashatjátok is.
Aztán eszembe jutott, hogy ilyen Geocaching nincsen Second Lifeban? Mi lenne, ha csinálnánk ilyet? Hát bizony, van ilyen...
Aki nem tudná, mi az a geocaching: ha van egy kis szabadidőd, és valahova el akarsz menni kirándulni, és még van GPS-ed is, akkor irány a geocaching.hu, keresd meg a helyet, amit meglátogatni szeretnél, és jegyezd fel a kincsesláda koordinátáit. Ezután vedd nyakadba a lábad, keresd meg a kincsesládát, és a kincsesládába elrejtett vendégkönyvbe írj egy rövid megjegyzést, pl. itt jártam... De ugyanezt megemlítheted a honlapon is...
Nos, ennek a Second Life-os változatát megtalálhatod E LINK MÖGÖTT. Hogy ennek mi értelme? A Second Life hatalmas. Gigantikus. De mint a való életben, itt is hajlamosak vagyunk nem körülnézni, hanem egy-két közösségnél leragadni. Mert társas lények vagyunk. Vannak persze kivételek is, akik azért jöttek ide, hogy felfedezzék a világot, a kreatív energiák virtuális tobzódásait, de vannak, akik csak csevegni és intrikázni jönnek be. Fel akarod fedezni ezt a világot? Nos: olvass SL-ről szóló blogokat, és a leírások alapján nézd meg a saját szemeddel. Vagy keress kincseket, és hagyj nyomot magad után. Ja, és pénzt is nyerhetsz állítólag.
Hogy a honlap még működik-e, az jó kérdés. Általában nem, főleg, ha pénzt is lehet találni... De talán működik. Ha igen, akkor ez a cikk bővülni fog :D

2009. október 2., péntek

Hagyd el a könyved, hogy más is olvassa

Réges-rég hallottam egy olyan sikeres honlapról, ami egy nagyon érdekes módját találta ki annak, hogyan hirdetesse az olvasás örömeit. Ez nem más, mint a Bookcrossing.com nevű honlap.
Az ötlet rém egyszerű: válassz ki egy könyvet, amit tudsz hiányolni, de szerinted nagyon jó könyv. A honlapon veszel egy egyedi matricát, ráragasztod a könyvre, és elhagyod valahol. Majd a honlapon pontosan leírod, hogy hol hagytad el a könyvet. Akit érdekel esetleg a könyv, az megkeresi a honlapon megadott helyen, elolvassa, ír róla egy rövid kis élménybeszámolót, és szintén elhagyja valahol a könyvet. Ez így megy egészen addig, amíg lehet.
Amikor erről olvastam, csak pár könyv keringett így Magyarországon. Természetesen a divat elérkezett hozzánk is, a mozgalomnak már van magyar megfelelője is, Veszíts el egy könyvet címmel. Látogass el a honlapra, és keresd meg azt a könyvet, ami érdekel. Szerintem ez jobb, mint a geocaching, és hasznos is.