Éjfél kapitány

Ha már kidühöngtem magam a blogversenyen... Eszembe jutott egy blog, melyet mindenkinek érdemes figyelemmel kísérni. Számomra ugyanis ez az etalon...
Éjfél kapitány egy olyan éjféli bagoly "másik élete", aki kitalálta korunk szuperhősét. Egy személy, akit a képzelet szült. Vannak vágyai, álmai, elméletei. Több, mint 10 éve ír, és annak idején faltam az írásait. Nem a nővérfetisizmusa miatt, nem is azért, mert olyan lehet az élete, mint az enyém, nem is azért, mert úgy hiszem, a szuperhős mögött Kornya Zsolt (alias Raoul Renier) írogathat, hanem azért, mert kimondja a frankót a maga stílusában.
Van véleménye mindenről, és tudok azonosulni vele. Persze én megtagadtam azt, hogy a közéletről írjak, mert hőbörgés lenne a vége, azt pedig el nem tudom viselni. Ő megteszi, és tiszta fejjel gondolkodik az élet és politika furcsa dolgairól. Jómagam azt is megtagadtam, hogy az életemről írjak (pedig kikivánkozik egy-két segélykiáltás a részemről - lehet, meg is teszem), és úgy látom, kapitányunk se teszi. Csodálkoztok, hogy rajongója vagyok? Hogy példaképnek tartom mind a mai napig?
Kapitány blogja (http://www.ejfelkapitany.hu) nem szokványos blog. Nem valami Blogger, vagy akármilyen sablont használ, hanem rendes honlapot működtet. Hozzászólni is egy fórumon keresztül lehet. Találunk elméleteket, könyv és számítógépes játékajánlót, találunk kérdéseket és válaszokat. Találunk szexi nővéres képeket (óóóóóigen...), paparazzi fotókat és grafikákat arról, hogyan képzelik el a Kapitányt...
Az egészről mi a véleményem? Annakidején, amikor ismerőseim kérdezték a Second Life-ról, hogy ez játék-e, vagy nem játék, sokan úgy vallották, hogy nem keverik a valós életüket az avatárjuk életével. Sokan szerepjátéknak tekintik. Én úgy vallottam, hogy lehet, hogy szebb az avatárom, és máshogyan viszonyulnak hozzám az emberek, de akkor is én vagyok, és akkor sem fogok máshogyan nyilatkozni SL-ben, ahogyan a valóságban tenném. Éjfél Kapitány is így tenné, szerintem, mert így tesz a honlapján is. Korunk kitalált szuperhőseként - azaz avatárként - beszél az élet dolgairól, de mégis hiszem, hogy így beszélne akkor is, ha két sör mellett beszélgetnénk. Egyszerűen önmagát adja egy kitalált kép mögött, és ez így jó, ahogy van!