Az utóbbi egy-két hónapban megjelent egy piszok jó vírusreklám a Vatera gondozásában. A sztori is érdekes, kár, hogy egy szó sem igaz belőle. Adott egy asszony, akit Verának hívnak. Megcsalja a férje kint Ausztráliában, és ő úgy dönt, eladja Bercikéje szeretett cuccait, hogy utána menjen, és elkapja a farkát a piszkos gazembernek. A sztori már itt büdös, de aztán kapjuk persze a magyarázatot, hogy egy asszony bizony eladhatja a férje ingóságait, mivel azok közös tárgyaknak számítanak. A rendőrség ez ellen semmit sem tehet (tudom, ugyanis én is tudok egy ilyen sztorit elmesélni). A másik büdösség a dologban az, hogy nem azonnal felrakja a cuccokat, hanem egy határidőnél kezdi el - azaz ezzel a trükkel forgalmat generál mind a Vatera számára, mind a saját kis Twitter oldalának, ahol a magyarázkodásokat olvashatjuk.
Azonban a piszkos dolgoknak még itt nincs vége. Ha korrekt lenne a Vatera gárdája, akkor nem így történnének az események, de nem azok, mivel a negatív reklám is reklám, a botrány még hangosabban szól! Nézzük tehát végig azokat a bizonyos tárgyakat, és ahogyan Verácska meg a Vatera azokat felrakta.
Elsőként 10 darab tárgyat rakott fel mindössze, egyenként 1 Ft-ért. A tárgyak szinte semmitmondóak: egy laptop, egy Playstation és hozzávaló játékok, meg még néhány tárgy. Bercike bringája viszont sehol. Később ehhez csatlakozik utolsó tételként Vera kamerája, amit Bercitől kapott ajándékba. Aki megnézte a licitet aznap, úgy vehette észre, hogy a tárgyakra néhányan licitáltak, viszont a licitek ára körülbelül annyi volt már, amennyiért egy bolhapiacon, vagy kisebb leértékelés által megkaphatóak amúgy is. Ez a valóságban nem így van, mert általában 1 Ft-ként van a licit, kivéve, ha Vera megszab egy ugrást a licitek között, de ez emlékeim szerint nem volt így. Minimálár is van sokszor, azaz ha a nyertes licit ezt nem éri el, akkor nem történik üzlet, a játék újból elindul - és ez se volt így. Azaz süt belőle, hogy a Vaterások vagy a marketingcég volt az, akik licitáltak a tárgyakra, aztán befejezték, hogy azért más is licitálhasson. Piszkos dolog? Persze, hogy az, de ezt a dolgot más is bevetheti, nemcsak Vera és a Vatera...
Másodjára jöjjenek a villámáras cuccok. Az első egy Obama könyv dedikálva, cirka 1000 Ft-ért. Ebben semmi sluszpoén nincs. A második már sokkal botrányosabb, mivel Berci Mercije jön, 50.000 Ft-ért. Hohó, álljunk csak meg? Kié a Merci? Bercié? Eladhatja azt Verácska? Ha nem a nevén van, akkor NEM! Jogilag nem. Hohó, hogyis van ez? A Merdzsó története természetesen itt nem áll meg, mert valaki rácsapott, és másnap ismét fent volt a Vaterán. Kétszer eladni valamit lehet? Persze, hogy NEM, azaz a logikával simán ütközik. Feltéve, ha a vevő nem jelentkezett, ami persze lehetséges. Na de azonnal??? Szóval keményen bűzlik, de most jön a java.
KISS GITÁR. Igazán kíváncsi lennék, hogy veszi a bátorságot a Vatera, hogy egy ismert együttes által próbál reklámot csinálni az ő engedélyük nélkül. Bizonyára a Kiss-t is érdekelné. A másik, hogy a gitárról sütött az, hogy hamisítvány, ilyen ócska szutyok gitárt tuti nem írt alá a Kiss, főleg nem KÜLÖNBÖZŐ FILCTOLLAKKAL, és főleg nem úgy írva alá, hogy a húrok később lettek ráhúzva. Főleg nem úgy, hogy Ace Frehley sosem írt alá gitárra. Az eredetiségi tanúsítvány kb. annyira eredeti, mint a Svindlerekben minden hasonló tanúsítvány.
Közben találtam egy oldalt, ami simán leleplezi a csalást - magyarul egy aláírt gitárfedlapot csavaroztak rá egy az eBay-ról olcsón megszerzett gitára, és kész az aláírt gitár... Hogy azért ne legyen egyszerű a dolog, Verácska ezt zárt licitre rakta, azaz az licitálhatott rá, akinek Vera megengedte. Kiknek engedte meg vajon? Naná, hogy a Vaterásoknak. Így tulajdonképpen a csalás - mármint hogy Vera átvert volna valakit a Vaterán egy hamis gitárral - rögtön meg is lett akadályozva, mert így tulajdonképpen senki sem lett átverve. Max arra leszek kiváncsi, hogy a négy maszkos őrült rá fog-e pirítani Verácskára és a Vaterára, mert hogy tőlük nem kért senki engedélyt, az tuti.
Lássuk Verácskát magát. Mármint az adatlapját. Tele van pozitív visszajelzésekkel, meg semmitmondó semleges bejegyzésekkel, melyben mindenki ajánlja Verácskát, mint jó eladó. Hoppá, hiszen most kezdett el vaterázgatni, és máris mindenki elégedett vele? Na persze, hogy nem, mert van egyetlenegy felhasználó, aki nem így vélekedett a dologról. Csak idézni tudom: "Vera nem nagyon kommunikativ. Az egyetlen automatikus e-mail-en kivul az eg vilagon semmilyen modon nem lehetett kapcsolatba lepni vele. Nekem nem tetszik az eljaras, es masnak sem nagyon ajanlom. Ugy latom, hogy a kozel egy honapos adas-veteleit masok fele sem ertekeli, bar az nem ram tartozik. Nem vagyok veres szaju, ezert csak semlegessel ertekelem. ". Hoppálá, azaz Vera nem nagyon volt segítőkész? Vagy az illető nem volt benne a Vaterakörben? Amúgy a vásárlók némelyike is megérheti a pénzét: a gitárt olyasvalaki nyerte meg, aki először vásárolt, vagy legalábbis csak Vera értékelése olvasható nála.
Összességben: ez egy piszok jó reklámfogás volt. Le a kalappal. Viszont várom a fejleményeket, mert hogy bizonyos dolgokban azért kifogásolható volt - értsd a versenytörvényeket, meg hogy azért biztos vagyok benne, ha a vaterapárti felhasználók nem szálltak volna bele a licitálásban, akkor bizonyára a laptop se került volna ennyibe. Erről csak ennyit...
A tegnapi nap folyamán a látogatottsági mutató túllépte a 4000-et, bár lehet, már régen túlléptük, hiszen nem az elejétől került fel ez a mutató. Köszönöm a látogatóimnak az eddigi látogatást, és bár ezen a héten csak 1 cikk jelent meg tőlem, azért töretlenül fogom küldeni a cikkeket továbbra is.
