2009. augusztus 25., kedd

Állás után kutatva

Komolyan mondom, ha le fogok diplomázni, akkor a "Sikertelen álláskeresési próbálkozások a válság idején" lesz a diplomamunkám címe...
Igen, most borult a bili. Eddig gondoltam azt, hogy nem fogom kiteregetni a magánéletem egy porcikáit se ide a blogba, nem fogok nyavalyogni, hogy miért nem sikerül végre valahára szép mederbe terelni az életemet. De ha egyszer megteszem, akkor talán fogok újabb és újabb ötleteket kapni, mit hogyan kellene csinálnom.

Válság van... Magánéleti válság...

A munkanélküliségi ráta úgy tűnik, az egekbe szökött. Ha a Munkaügyi Központnál akarok érdeklődni, akkor elhajtanak, hogy nincs-nem is volt-ott van a faliújságon. Már a számítógépük se működik az adatbázisukkal. Rengeteg a munkanélkülire jelentkező, fél 9-es nyitásnál már fél 8-kor rengetegen állnak sorba... Nekem már az is lejárt, most már koldulhatok szociális segélyért, amit szociális vagy társadalmi munkáért cserébe kapok - és nevetségesen aprópénzt.

Professional és a többi... A válság ezt is kikezdi. Ok, vannak hirdető állásközvetítők (többségében munkaerőközvetítők), vannak hirdetések, de mivel annyira ismert már ez az oldal, hogy többszázan jelentkeznek a hirdetésekre. Én úgy tapasztaltam, hogyha már nem jön a telefon az egyik jelentkezésemre aznap vagy másnap, akkor el is felejthetem az egészet. Még arra se hajlandók már, hogy körlevelet írjanak a "nem megfelelt, kívánunk további sok siker álláskereséséhez" ügyében a jelentkezőknek.
Ezt akkor tapasztaltam meg, amikor az egyikkel hetente váltottam telefonbeszélgetést, hogy van-e valami új állás. A válasz vagy nem, vagy ha igen, akkor küldjem el az önéletrajzomat, és akkor belekerülök a pályázók közé. Viszont amikor már eltelik egy jó kis idő, keresésemkor a telefonját nem veszi fel, később kikapcsolja. Csak a központi számon tudom meg, hogy amire pályáztam, már régen lejárt. Elbasztam egy csomó pénzt erre a ****, és még arra se hajlandó, hogy válaszoljon!

A Professional hírdetései is nevetségesek. Látszik, hogy nincs egyensúlyban a munkaerőpiac. Olyan követelményekkel állnak elő, ami egyszerűen teljesíthetetlen, vagy olyan ember már dolgozik! Olyan egyszerű állásokra is, mint pl. eladó, pénztáros, árufeltöltő, amiket mind-mind betanítottan is lehetne végezni, olyan feltételt támasztanak, hogy egy megszoruló senki, mint ÉN, nem is jelentkezhet rá, mert nem akarják betanítani az embereket.
A legnagyobb vicc az ügyfélszolgálati/követeléskezelő/telefonálós operátorok álláshírdetése. Már kínos, ahogyan vergődnek az emberekért, ahogyan újra és újra meghírdetik ugyanazt az állást, de istennek se veszik lejjebb az orrukat, és aki már egyszer nem felelt meg náluk, azzal továbbra se állnak szóba.
Baromira élvezem, amikor egyre és egyre feljebb mennek a számok, hogy hány év gyakorlatot követelnek (pályakezdő/átképzettek diszkriminálva), amikor már az se elegendő, hogy társalogni tudjanak angolul (FOLYÉKONYAN, csak folyékonyan!), és amikor egy csicskamunkára, amit korábban egy diák is elvégzett félpénzért, már felsőfokú diplomát követelnek. Korábban meg azzal diszkrimináltak, hogy túlképzett vagyok az álláshoz, most meg már nem felelek meg, mert nincs elég gyakorlatom. A fene se érti...
Nem is beszélve arról a nevetséges tényről, hogy lassan már az irodai munkát 4-6 órában is el lehet végezni - a hirdetések szerint. Kínos, amikor valamelyik elárulja magát, hogy ezt bejelentetten kell érteni. Mi is van azzal a "szorítsuk vissza a feketemunkát" szöveggel???

Az önéletrajzom egyszerű. Sok HR-es megdicsérte már, akikkel eddig beszélgettem. Van róla mit kérdezni, van róla mit válaszolni - mert sajnos sok minden nem egyértelmű benne. Kipróbálom már csak úgy viccből, hogy mit szólnának hozzá, mennyi mindenféle feladatot láttam el az egyik és a másik munkahelyemen, amit BELE MEREK ÍRNI a szakmai önéletrajzomba. Szerintem el se olvasnák...

Eddig még az expressz volt a legnormálisabb, bár ott olyan állást is meghirdetnek, amit más oldalon szégyen lenne kirakni is. Sokkal több ott a szemét állás, mint az ember gondolná... A Munkaügyi Központ honlapján is nagyon normális állásokat lehet találni. Csak nagyon keveset, és természetesen oda is rengetegen szoktak jelentkezni.

Személyes álláskeresésben eddig se nagyon hittem, az tényleg akkor működik a leginkább, ha kisebb munkahelyeken vagy ha van ismeretsége az embernek.

Hát röviden ennyi volt a kifakadásom. Ordítani tudnék fájdalmamban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése